Pekingi Olimpia: Az érem ára

Kedvenc sportorvos szakértőm, Ross Tucker most kicsit eltávolodott a kaptafától, és arról ír, mibe kerülhet megszerezni egy olimpiai arany, ezüst illetve bronzérmet.

Mennyit ér egy olimpiai aranyérem? Gondolom, a válasz attól függ, kit kérdezünk. Egy sportoló számára az érem sokszor egy élet munkájába kerül, de cserébe egy életre szóló hírnevet és elégedettséget hozhat. Ha egy országot kérdezünk, mondjuk Kínát, nos, számukra egy aranyérem leginkább a világ többi részével szembeni fölény jelképe. És hogy mibe is kerül azt megszerezni?

Nem egyszerű egy ilyen kérdést forintosítani, de nem is lehetetlen. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2000-ben tartott kongresszusán mutatták be az alábbi grafikont az ausztrálok. Ez az ausztrál csapat által 1980 és 1996 között megszerzett olimpiai érmek számát mutatja az olimpiai felkészülésbe négy éven keresztül beruházott ausztrál dollárok függvényében. És a szaggatott vonal mutatja az előrejelzést a várható éremszámra a 2000-es olimpián.



Rögtön látszik, hogy szép, lineáris összefüggés van a négyéves ráfordítás és az éremszám között, igaz, a bronzérem vonala kicsit meredekebb, mint az ezüst- és aranyvonal. A grafikon alapján mindegyik éremre ki is lehet számolni a hozzávetőleges darabonkénti költséget. Ezek szerint 1980-1996 között egy bronzérem az ausztrál államnak 15 millió ausztrál dollárjába került (1 ausztrál dollár kb. 140 Ft), míg az ezüst illetve aranyérmek darabjáért 40 millió dollárt kellett befektetniük az adott sportágakba.

Persze ez egy erősen általánosított adat, mivel az összes sportág átlagára vonatkozik, másrészt pedig erősen ország-specifikus is, hiszen ugyanebben az időszakban pl. Kubában de a volt keleti blokk országaiban is sokkal kevesebből kihoztak egy aranyérmet. Az USA-ra vonatkozóan pedig nem is számolható ki ez az adat, mert ott a központi (állami) sportfinanszírozás helyett egy „privatizált" rendszer működik.

A fő gondolat, amit ki szeretnék hozni ebből az egészből az a tény, hogy szoros összefüggés van a sportba fektetett pénzösszeg és az olimpiai érmek száma között. A fenti grafikon alapján az ausztrálok megbecsülték, hány érmet szereznek majd Sydney-ben. Becslésüket - 14 arany, 14 ezüst és 35 bronz, összesen 58 érem - a szaggatott vonal mutatja a grafikonon. A valóságban 63 érmet szereztek: 16 arany, 25 ezüst és 17 bronz jutott nekik. Tehát a becslés nem volt túl pontatlan. Több ezüstérmük lett ugyan, mint várták, de talán ez a hazai közönség előtti versenyzésnek tudható be.

A fentiek fényében akkor vajon mit várhatunk a kínai sportolóktól? Országuk szinte korlátozás nélkül öntötte az anyagi eszközöket a sportba az olimpiára készülvén. A kiszivárgott hírek szerint valahol 20.000-50.000 között mozgott azon sportolók száma, akiket olimpiai edzőtáborba hívtak be a felkészülés idejére. Ezen edzőkomplexumok fenntartása, valamint az edzők, sportorvosok, és a kiszolgáló személyzet biztosítása pedig hatalmas költségekkel jár. És egy ilyen méretű központi fejlesztésnek biztosan meg is fog látszani az eredménye - nem csak most, Pekingben, de a jövőbeni versenyeken is. Kérdés, hogyan tud majd erre válaszolni a világ többi nemzete.



Ami az én országomat, Dél-Afrikát illeti, mondjunk csak annyit, hogy jelenleg sem érmeinkkel, sem sportköltségvetésünkkel nem kerülnénk fel erre a bizonyos grafikonra.. Az ausztrál modell alapján mi összesen sem költünk annyit, amennyi egyetlen érem megszerzéséhez kellene. Hálisten van egy póttervünk - mégpedig az, hogy legjobb úszóinkat elküldjük az USA-ba edzeni. Ők lehetnek a mi legjobb esélyünk egy éremre. Elszomorító a gondolat, hogy sportolóink legjobb esélye a sikerre az, ha elhagyják az országot..

Forrás: http://www.sportsscientists.com/
Képek: http://www.picasaweb.google.com; http://www.daylife.com