Megújul az Edzésonline! Az új oldalakat és funkciókat elérheted ha ide kattintasz!

Már 38 283 743 km-t sportoltatok
"Ne engedd, hogy amit nem vagy képes megtenni, befolyásolja azt, amit képes vagy véghezvinni."

Spartathlon 2012

pecsenye | 2012-10-08 13:38:25 | 45 hozzászólás

Bebuktam.. A tavalyi év viszonylag könnyed Spártája után merész álmokat kezdtem szövögetni. Illetve, úgy érzem vmennyire reálisakat. Az idei versenyek ha sokszor is a kemény küzdésről szóltak, de teljesítve lettek, nagyjából a terveknek megfelelően. A felkészülést megfelelőnek éreztem, ráadásul végre sérülésmentesen csináltam végig. Novembertől kezdődően kb. 7100 kilit teljesítettem, ez a mennyiség megnyugtató kellett, h legyen. A jótifuti a hegyi szakaszaival is csak erősített, ennek éreztem is a hasznát a verseny alatt. Az erő velem volt, ha nem is olyan kirobbanó mint tavaly, de nem féltem a megpróbáltatásoktól (haha, ha tudtam volna mi vár rám, akkor inkább már a rajtnál beszálltam volna a buszba:)). No de ne menjünk ennyire előre, kezdjük a kályhánál.

Szóval az már tavaly eldöntetett, hogy idén újra nekivágok. Ráadásul idén bevezették a “fapados” nevezést, azaz a 200 EU nev. díjat, amibe a verseny tartozott, a szállást, kaját önerőből kellett megoldani. Hálás köszönettel tartozom a Made In Run webáruháznak (ők biztosították a nevezési díjat), és a Nutrend székesfehérvári üzletének a gélekért és az iso-ért. Szóval a nevezés biztosított volt, szállást viszonylag könnyedén találtunk, kaján nem problémáztunk. A kijutást is sikerült leszerveznie Végh Attinak, így 25-én egy kis csapat (mateve, Edina, márkusöcsi, Végh Atti, Szabó Sanya és jómagam) vágott neki a hosszú útnak egy mikrobusszal. Az út során akár kisebb szociológai felmérést is végezhettünk volna a benzinkútak mellékhelyiségeiről, ha megálltunk, csak azért tettük, h könnyítsünk magunkon:) Nisben tartottunk egy hosszabb pihenőt, megnéztük az éjszakai belvárost.

Athén előtt kisebb ijedtség, a busz látványosan kezdett gyengülni, szerencsére nem állt le, Glyfadáig elvitt minket a szálláshoz. Aztán Öcsiék indultak is tovább a márkaszervízbe, hátha lehet vmit kezdeni vele péntekre, no  meg a  hazaútra. Nem jöttek vissza jó hírekkel, de másnap egy másik szervíz megoldotta a problémát. No de vissza versenyhez, illetve az előkészületekhez. A regisztráció után egy kis beszélgetés a már ott lévő magyarokkal, aztán vissza a szállodába, elkészíteni az előreküldendő frissítőket. Nem volt nagy kunszt, minden zacsiba ment egy Nutrend gél és egy adag Isodrink por maltovit-el keverve (utóbbi asszem nagy hiba volt, mármint a keverés). Hasitasiba mentek a kokszok (sótabi, koffeintabi éccakára, NR-Peak, Mg, fájdalomcsillapító, Karnitin. Sótabi óránként, a többi 3-4 óránként adagolva kis testemnek). Mivel a busz is bizonytalan volt még akkor, ezért a ruhákat, fejlámpát is úgy variáltam, h közös taliponton landoljanak. Mert Öcsiék eltökéltek voltak, bármi áron de segítenek és kísérnek. Szóval cucc bezacsizva, lehetett másnap vinni a tett színhelyére. Reggeli után még egy “rituáléfutás”, csavargás, délután technikai értekezlet, frissítők leadása.

csomag

 

csapat

masik csapat

Tömören ennyi a csütörtöki nap, az adrenalinemelkedésről, a lázas készülődésről szót sem érdemes vesztegetni. Még megbeszéltük az “időtervet”, hol, hánykor találkozunk, versenyruha gondosan előkészítve, aztán szunya is. Nekem - ahogy többször írtam is - minden verseny ünnep és mivel ünnep, az alkalomhoz illően szeretek felöltözni (lehet, h ez ügyben kicsit konzervatív vagyok?), tehát hosszabb vívódás után jött velem Rút Kiskacsa (sokat vacilláltam melyik cipőben fussak, a másik jelöltem Green Snot volt, végül a döntő tényező az volt, h jobban passzolt Kiskacsa a nadrágomhoz:D), a nadrág kis kedvencem Under Armour gatyó volt, fehér habtestemen pedig Varga Ági fantasztikus kalocsai festésű pólója feszített:).. Mert, ugye cseppet sem vagyok bájgúnár:D

reggel

Az Akropolisz tavaly óta semmit sem változott.. Mi magyarok ugyanott gyülekeztünk, lelkesítettük egymást, gondolatban már mindenki Korintosz fele járt. Persze a Garminomat a nagy izgalomban elfelejtettem időben bekapcsolni, így a stoppert még műhold nélkül indítottam el, ami elég nagy baki volt részemről. Aztán annyira beszélgettünk, h egyszercsak azt vettem észre, h elindult a mezőny:) Igyekeztem nem elrohanni már az elején, nagyon ügyeltem a tervezett pulzusra és iramra. Most többet nézelődtem, igyekeztem felidézni a tavalyi képeket, mennyire emlékszem az útvonalra. A sztráda már nem volt olyan ijesztő, ismerősként üdvözöltem az emelkedőket, vidáman ereszkedtem le a lejtőkön. Ekkor még minden happy volt.

szúr

Persze, ahogy tavaly is, a tenger mellett újra üdvözölt kisbarátom, Oldal Szúrás úr, aki támogatásáról biztosított, h velem tart egy ideig az idén is. Közben becsatlakozott Has Csikarné is, neki már kevésbé örültem.. Kerestem a lehetőséget, h mielőbb lerázzam, végre aztán találtam egy nagyobb bokros részt. A jó nyolc perces kényszerpihenő után még a tervezett időn belül voltam, bár szoros volt, de teljesíthető. 50-nél jött Krach bácsi gyerekével Combizom Fájdi-val, aki spártára igen komoly felnőtté cseperedett:( Szóval elkezdett fájni mindkét combfeszítőm, de piszkosul. Írhatnám, h egyből lemerevedtem az ijedtségtől, de akkor az már megtörtént. Pánikhangulat még nem volt, bíztam benne, h csak átmeneti, ahogy a közelgő holtpont is.

meleg

A melegre nem is érdemes a szót vesztegetni, felkészültem rá, szinte minden ponton vizeztem a sapimat a hűsítő kendőt, meg magamat. Ittam szorgalmasan, kulacsból, pohárból, üvegből. Nem hagyhattam, h az UB féle hőguta újra elkapjon. Nagyon vártam már Korintoszt, gondoltam egy pár perc pihi, egy kis sör, tali kísérőimmel, rendbe teszi majd a combomat. A tervek nagyjából meg is valósultak, csak az utóbbi nem változott..Tehát vittem magammal, közben örömmel konstatáltam magamban, h a táv ⅓-a megvan. Ha már senki nem vigasztalt ezzel a ténnyel:) Nemea-ba 10 perc késéssel érkeztem, de ez még megbocsátható volt számomra és kísérőim sem tették szóvá. Közben örömmel vettem észre, h a fájdalomcsillapító hatására legalább a hátfájásom elmúlt. A semminél azért több. Egy norvég sráccal kerülgettük egymást elég sűrűn, már vigyorogtunk egymásra, egy pontnál ő leült, én tovább mentem. Akkor azt hittem, h kipipálva, legalább is utána már nem láttam. Más kérdés, h vhol beelőzött, mert ötödikként futott be. Nemea előtt még Ádámot előztem be, egy kicsit beszélgettünk, majd hagytam, hogy étkezzen tovább. Asszem itt volt az a pont, amikor először hittem, h eltévedtem, volt az úton egy jobbos kanyar, elbambultam, mentem tovább egyenesen. Egy idő után kezdtem pánikolni, gyors telós segítségkérés, de nem volt gond, jó irányban haladtam. A fájdalom egyre jobban lassított, képtelen voltam kiiktatni. Ennek ellenére bizakodva vártam a hegyhez vezető szerpentint, közben egy osztrákkal kezdtük egymást kerülgetni.

ijedtség

Néha elcsodálkoztam, h jééééé, tavaly is erre járhattam-e vajon, mert tökre nem volt ismerős. Persze kétségem nem volt felőle, de akkor érdekes gondolatok voltak.  No. Lényeg, ha nehezen is, de odaértem a hegy lábához jó másfél órás késéssel:( Variáltam, h felvegyem-e a hosszú pólót, közben Editnek adtam a fejlámpát. Sokat nem akartam tökölni, láttam az osztrák éppen ücsörög. Elindultam, gyönyörködtem közben a kivilágított ösvényben, majd felfele néztem és a hátam közepére nem kívántam a hegymászást. És sokkal, de sokkal messzebnek tűnt a hegy csúcsa:( Majd hirtelen nagy sötétség, akkor tudatosult bennem, h a fejlámpám Editnél maradt:) Először beleüvöltöttem a nagy csendbe, h “Eeeeeeedit”, majd gyors telefon, közben ők is észrevették a bakit:) Elindultam visszafele, Öcsi is jött, vigyorogtunk egyet aztán jöhetett újra a mászás. Most bezzeg nem volt semmi gondolatom, csak szenvedtem, a csúcs nem akart közeledni. Közben hallottam, h az osztrák csörtet mögöttem, majd mellettem, előttem. Ezt már láttam is. Tavalyi emlékem szerint, lefele már futottam, most csak néztem, h az osztrák szalad lefele. Próbáltam én is, de a fájdalom most megálljt parancsolt. Aztán végre feltűnt Sagas utcája, nagy megkönnyebülés. Még egy kis hullámvasút várt rám, mielőtt végre futhattam egy kis síkot. Közben a fejlámpám is kezdett lemerülni, ez egy nem várt dolog volt, hiszen zsír új elemeket kapott. Szerencsére megláttam a kisbuszt, benne a békésen szunyókáló barátaimmal. Nem akartam bezörögni, inkább felcsörgettem őket:) Gyors elemcsere, majd folytattam a küzdelmet.

sötét

Az út során volt pár alkalom, hogy úgy éreztem, pont, itt a vége ebből nekem elég. Elég a fájdalomból, elég a szenvedésből. Elég mindenből. Aztán eszembe jutott, h Edit és Öcsi saját szabadidejét, pénzét áldozta azért, h itt lehessenek, h szurkolhassanak, segíthessenek. Nem hagyhattam őket cserben, ahogy a Magyarországon értem, értünk szurkolókat, a barátaimat. És ami még nagyon motivált, h sajnálattal hallottam, h futótársaim, sorra szálltak ki, mi magyarok egyre kevesebben maradunk. Nagyon fájt értük a szívem.. Ezek a gondolatok vittek már csak előre, egyszerűen nem adhattam fel. És amíg Editék a hisztijeimet elviselték, addig meg nagy gond sem lehetett. Nagyon hosszúnak tűnt az éjszaka, pedig az elején nagyon vártam, hátha rámtör az UB feeling és feltámadok. Ez most nem jött össze, így most csak futottam a nagy büdös semmiben, ahol fogalmam sem volt, h éppen hol járok:) Végre egy kis sík út következett, 3 kilin keresztül egy kiskutya is hozzám csapódott. Nem volt rossz ötlet, max. annyiban, h jobban felhívtuk magunkra a figyelmet a kerítés mögött levő őrző-védő blökikre:) Vmiért úgy emlékeztem, h mielőtt rákanyarodok a spártai útra, egy darabig párhuzamosan megyek vele. Vártam ezt a szakaszt, annál nagyobb volt a meglepetés, h ilyen szakasz biza nem létezik. Így hirtelen egy nagy STOP tábla meredt előttem, és elémtárult a spártai út. No, ettől a szakasztól féltem a legjobban. Ennek ellenére bátran indultam neki, mentem, toltam, nem törődtem semmivel. A jó 50 kilis szakaszból az első harmincat még úgy ahogy teljesítettem. Egyre melegebb, egyre forróbb lett az idő. Égetett a nap, a kidörzsölések egyre jobban fájtak, a combom már említést sem érdemel. Aztán az utolsó 20-25 kili maga volt a rémálom. Nem ment, képtelen voltam futni. Azaz próbálkoztam, figyeltem a mozgásomra, féltem nagyon, h a görögök kiszednek. Azóta sokat gondolkoztam, h milyen lehet a végkimerülés érzése. Valójában most sem tudom, de azt hiszem, vhol nagyon a közelében lehettem. Gyaloglásnál is nagyon fájtak a combjaim, mármár tökmindegy volt, h futok-e, vagy gyaloglok.

fáj

Annyi volt a gáz, h a futáshoz már nemigen volt erőm. De nem volt mese, tudatosítottam a mankókban, h nincs apelláta, ma ők visznek be, semmi autóba való ücsörgés nem lesz. Végre a benzinkút, smink kiigazít, jótifutis póló fel, séró belő.. Jöhetett az utolsó tíz kili, bár inkább ott is a gyaloglás dominált inkább. Aztán már vártak a bringás kölkök, a városban mindenhol tapsoltak, üdvözöltek,  nem volt mese, muszáj volt a végét megfutni. Végre ráfordultam a térre, ahol már vártak a barátaim.

befut1

befut2

 

cél

Gyors ölelkezés, zászló kézbe, irány a szobor. Az endorfin még lökött rajtam egy kicsit, őrjöngve, önkívületben futottam a szobor lábához. Megérintettem, elmorogtam egy üdvözlő szöveget, már megkönnyebülve ittam a “szűz lány” által átnyújtott “Evrotasz” folyó vízéből. Fejemre került a koszorú, örömmel vettem át az emlékplakettet. Fényképezés, majd orvosi ellátás.

kaja

Fáradtság, kimerültség a köbön. A rémhírekkel ellentétben a Sparta Hotel nem zárt be, így itt foglaltunk szállást magunknak. Jöhetett a nagyon várt pacsálás, egy kis pihi, de mivel a mankók nem engedték, így kerestünk vmi vacsizó lehetőséget.

Pöttyedt nyűgösek voltunk már, nemigen volt a szánk ízére való étel, de aztán nagy nehezen találtunk egy éttermet. Az ünnepségre az idén sem mentem el, semmi erőm nem volt, pihenésre vágytam, alvásra. Bár a lábak nemigen engedték, időnként fel- feljajdulva,  de sikerült vmicskét aludni. Másnap indulás előtt még egy kis városnézés, majd indultunk a közös ebédre. A szervezők nagyon kitettek magukért, finom falatokat hoztak elénk. Késő este értünk vissza Spártába, szállásfoglalás, és már alvás is. Hétfőn egy kis kocogásszerű vmi, csavargás, este bankett.

bankett

A bankett után már indultunk is vissza Magyarországra, nem volt egyszerű móka ülni a buszban, illetve aludni sem. Bár órában nem volt hosszabb az út, mégis sokkal, de sokkal hosszabbnak tűnt. Aztán végre magyar föld, és mínusz 15fok:)


Bebuktam.. A verseny teljesítve, a célkitűzés viszont nem, messze elmaradtam a 28 órás álomhatártól. Boldog vagyok, h teljesítettem, ugyanakkor csalódottság van bennem. Nehéz, nagyon nehéz volt az idei Spartathlon, igazi extrém körülményekkel.. Számomra legalább is. Az út során többször felmerült bennem, h egy ideig messze elkerülöm még a gondolatát is, h ide pár éven belül újra eljöjjek. Azóta átértékeltem a dolgokat. Ha lesz jövőre is egy elvetemült ember, aki úgy gondolja, h támogatásáról biztosít, akkor nekiugrok harmadszor is. Mert hiányérzetem maradt, no meg három a magyar igazság. És igaz, amit az “öreg, rutinos” rókák emlegetnek. Vmiért ez a verseny mindig visszavár.

Nagyon, végtelenül hálás vagyok a segítőimnek, a szurkolóknak, a barátaimnak. Köszönöm mindenkinek a buzdítást, az sms-ket, amiktől mindig sikerült erőre kapnom.

baratok

45 hozzászólás

Judit Kamilla 2419 napja
Judit Kamilla képe

Gratulálok, ahogy olvastam ezt a nagy-nagy küzdelmet végig rázott a hideg. Micsoda teljesítmény!

ultrafutó a kedvesem képe

Még, még, még, ez olyan rövidkére sikeredett!

Én még szeretnék olvasni a gondoloatokról a fejedben Némea után!

Kibővített kiadás mikor lesz?

 

pecsenye 2419 napja
pecsenye képe

Ági, nem merek, az már horror kategória lenne:)

Haanchee 2419 napja
Haanchee képe

Akár sikerült a célod, akár nem, én nagyon gratulálok hozzá, hogy célba értél - főleg, hogy idén nagyon-nagyon sokan elhullottak. Nem félek attól, hogy jövőre nem leszel ott, sőt! :)

Németh Zoli 2419 napja
Németh Zoli képe

 

   Én is nagyon gratulálok Csabikám! Extrém körülmények voltak, Te meg egy extrém őrült vagy.

   Ejj, ha még egyszer köztetek lehetnék!!

tsoma 2419 napja
tsoma képe

Köszönet Pecsenye!

Köszönet a kitartásodért, a beszámolóért!

Egészen kellemessé varázsolódott ez a péntek-szombat, még így a számgép előtt is...

Gratula!

alouette 2419 napja
alouette képe

nagyon szép leírás, de nemcsak szép, hanem mélységesen fáradt is...gratula az emberfeletti teljesítményhez és próbálj meg egy kicsit lazítani most már!

srich 2419 napja
srich képe

Köszönjük!

SP 2419 napja
SP képe

Élmény volt olvasni!:) De de megcsinálni már sokkal nehezebb!:)) Jöhet a 3. Lábérintés!:)))

Gandi 2419 napja
Gandi képe

Gratulálok Pecsenye! És köszi a beszámolót! Ági kibővített kiadást vár, én meg szivesen olvasom a durvított változatot is. Mond, amikor az a lámpa a ponton maradt, tényleg csak annyit üvöltöttél a levegőbe, hogy "Eeeedit" :-)))

No de viccet félretéve, lenyűgöző a teljesítményetek, meghajlok előttetetk!

Amatőr 2419 napja
Amatőr képe

Spartathlon: itt már nem a futás a lényeg(es)...

Ez másról szól.

Köszönet a beszámolóért!

pleko 2419 napja
pleko képe

Nagyott küzdőttél!!! Gratulálok!!!

sultan albertovics 2419 napja
sultan albertovics képe

Csabi! Csabi!

Majd a 15-dik után meglátjuk, hatalmas vagy akkor sem adsz fel ha más minden elveszett!

Hatalmas nagy küzdő vagy! Óriási gratula, ha még eddig nem tettem meg!

De azért keressünk valami jövő évi közös jótifutit!

faxau 2419 napja
faxau képe
Gratulálok itt is! Hatalmas vagy!!
prókátor 2419 napja
prókátor képe

Hát ez nagyon szép volt! Gratula! Fantasztikus volt! 

gergő 2419 napja
gergő képe

klassz írás, gratula az egész évhez, az úthoz!

VéZsé 2419 napja
VéZsé képe

Brutális vagy!! Hatalmas Gratula !!és mindezt tényleg csak azért hogy megérints egy lábat és hogy megigyál egy korsó vízet. Na neeeeeeee Itt valami lehet a háttérben no majd valamikor utána járok ennek :-))

Sneci-ke 2419 napja
Sneci-ke képe

Azért a  "bebuktam"-ra felhördültem!!! Nemááááá. Persze tudom: tervek és elvárások.... De a lényeg akkor is az a teljesítmény és küzdelem, amit véghezvittél. Szívből gratulálok.

csika 2419 napja
csika képe

Ez úton is gratulálok!

A dolgok jó oldalát kell nézni! Ha jövőre is annyi helyet lépsz előre az abszolút listán mint az idén tán még koronát is kapsz! :-)

pecsenye 2419 napja
pecsenye képe

Tomi, itt az ideje, h az eo-n is naplózzál.. és szívesen olvasnám a beszámolódat.. ha meg már van, akkor linket ide, de izibe:)

ORBEA ORCA 2419 napja
ORBEA ORCA képe

Gratulálok Csabi,hatalmas küzdő vagy,még ha a tested cserben is hagyott a leked ez sem törhette meg....

Csandy 2419 napja
Csandy képe

de régóta vártam már ezt a beszámolót...megható és emberfeletti ez a teljesítmény....folyamatosan néztem, olvastam a híreket azon a hétvégén és reménykedtem, hogy végig tudod csinálni, hiszen egyre fogyatkozott a mezőny....látva, hogy honnan indultál, az életmódváltásod, a futásaid és a jótékonysági tevékenységed példaértekű mindenki számára....láttam a befutó képedet, a jótifutis pólóban....s azóta nekem ez a póló nemcsak a jótékonyságot jelenti, hanem erőt ad a lehetetlen leküzdéséhez, hiszen Te átlépted az emberi teljesítőképesség korlátait, mikor lefutottad ezt a hatalmas távot, immáron másodjára....lehet nagy szavaknak hangzanak, de a mostani maratonon épp ezért választottam ezt a sárga pólót, Snecikével együtt, hogy így tisztelegjünk a mi spártai hősünk előtt :)))

Bozót 2418 napja
Bozót képe

Köszi, hogy leírtad (persze a lényeg Öcsin is átjött :) Őszintén gratulálok!

Csatlakozom a fentebb szóló hölgyekhez, kibővített-horrorisztikus elemeket sem nélkülöző verzió is érdekelne!  (no meg nagyon érdekelne az is, hogy Sanyi bá' és András hogy élte meg...meg igazából mindenki...)

PecsiPeter 2418 napja
PecsiPeter képe

Gratulálok Csabi!

Edina42 2418 napja
Edina42 képe

Én tudtam.hogy végig futod végig szurkoltam neked,hogy sikerüljön.GRATULÁLOK!

Hatalmas vagy!

pen 2418 napja
pen képe

Gratulálok a küzdéshez és a teljesítéshez is. Nagyon élvezetes beszámoló volt, köszi szépen, higy megírtad!

posztizoli 2418 napja
posztizoli képe

Innen a fotelból nézve, olvasva nagyon szépen teljesítettél:)) Majd ha már elég sört ittál, nem érzed ,,bebukottnak":)) A kalocsai mintás poló pedig nekem mint kalocsainak, külön öröm!!:))

zoles73 2418 napja
zoles73 képe

A zászlós befutós kép király! Minden benne van!

Molnartomasz 2418 napja
Molnartomasz képe

Oszinten gratulalok!

Te Csaba, ez a Spartathlon nagyon kemeny lehet, hiszen en nalad kemenyebb es erosebb futot nem ismerek!!

Maximalis tiszteletem, hogy vegigcsinaltad!

George 2418 napja
George képe

Gratulálok. Nem írok semmit, a többiek elmondták.

nóri1 2418 napja
nóri1 képe

Gratulálok a küzdelemedhez !!!!!

RunKa 2418 napja
RunKa képe

Kicsi vagyok megítélni az utadat, de nekem a Spartathlon szó is nagyon hosszú... :D

Megcsavarta a szívem rendesen a leírásod, büszke vagyok rád, hogy végig küzdötted, voltak ördögeid rendesen, de az alázatod, a tiszteleted, az akarásod megléte legyőzött mindent. Pár nap alatt elfelejti az ember a szenvedéseket és már megint azon töri a fejét,  hogy jövőre újra. És talán  megint újra, mert szenvedni jó  ::))

Igen, engem is érdeltek volna a gondolataid :)  Ilyen típusú verseny leírásokat nem sűrűn lehet olvasni.

Gratulálok Pecsenyebácsi :)

winning 2418 napja
winning képe

Hihetetlen teljesitmény, számomra ez már ember feletti:))))))))))))))Gratulálok.

Mamba 2417 napja
Mamba képe

Gratulálok Pecsenye! :o) Kicsit én is bánom, hogy kimaradt a horror... Azért volt ott más is. :o)) Kegyetlen erő kellett végigcsinálni, ha ennyire nem ment. Elismerés, kalaplengetés! :)

mateve 2417 napja
mateve képe

Hát....ezt látni kell élőben: kb. dupla-tripla olyan durva volt, mint amire most gondoltok...minimum.

Én azóta is próbálom 'megemészteni' a látottakat.

pecsenye 2417 napja
pecsenye képe

Edit: nem szándékozol esetleg egy beszámolót írni?:)

dildi 2417 napja
dildi képe

Tegnap itt volt nálam a kohozban Steve és Rólatok (is) beszélgettünk, és azt mondtam neki, hogy nekem ez már ŰR kategória!!!! Hihetetlen nagy akaraterőre és kitartásra volt szükséged, hogy végig csináld, óriási elismerésem érte!!!!!!!!

EDIT!!!!!!!!!  Bezsámolót várunk!!!!!!!!!!!!!!!

Eperszem 2417 napja
Eperszem képe

Jaj Pecsenye! Annyira jó volt oovasni, de nagyon szívfacsaró is volt, hihehetetlen nagy vagy!!!! Nagyon szép volt és ha most azt írtad volna nem mész jövőre, hát nem hittem volna... :)

Most már remélem egyszer egy versenyen végre személyesen is megölelhetelek, de addig is innen külök egy hatalmas ölelést, döbbenetesen kitartó vagy és hatalmas, gratulálok, tiszta szívemből!!

Kopi Zoli 2417 napja
Kopi Zoli képe

Gratulálok!

Köszi a beszámolót, szerintem így röviden is átjön, milyen volt az idei Spartatlon. Hálásak vagyunk hogy végig küzdötted és öregbítetted ezáltál hazánk hírnevét.

Erőt és hasonló jól sikerült - sérülésmentes felkészülést kivánok a jövő évi versenyre!

 

pudingman 2416 napja
pudingman képe

Caba, 

nagy, nagy gratula!

Azért a bebukás nem így néz ki:-)

Testileg ez nem a te napod volt, de a lelked diadalmaskodott.

 

Mit gondolsz, mitöl fájdult meg ilyen hamar a combfeszítöd?

 

pudingman 2416 napja
pudingman képe

Bocs, lemaradt egy s betü: CSABA:-))

Briel 2416 napja
Briel képe

Gratulálok, ez fantasztikus teljesítmény! Gratulálok, hogy végigküzdötted, szerintem ez nem "bebuktam" kategória. Nagyszerű sportember vagy! És nagyon jó, ha leírod, engem is érdekelnek a részletek: legtöbben, akik soha nem jutunk el erre a versenyre, így mégis valahol részesei lehetünk. Nem beszélve a motivációról, amit egy ilyen leírás nyújt. Köszönöm!

don amigo 2416 napja
don amigo képe

Nagyon nagy gratula! Köszönjük a leírást :)

Iljusin 2411 napja
Iljusin képe

Csabi! Láttam a küzdést.....mély meghajlás....és amit Edit írt...teljesen egyetértek vele.....Nagy gratuláció!!! Jó volt látni:-)

Fredi Kacsa 2410 napja
Fredi Kacsa képe

Óriási vagy-több szempontból is!!! Gratulálok!

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
2015-10 hó (1 bejegyzés)
2015-06 hó (2 bejegyzés)
2015-04 hó (2 bejegyzés)
2015-03 hó (1 bejegyzés)
2014-12 hó (1 bejegyzés)
2014-10 hó (1 bejegyzés)
2014-09 hó (1 bejegyzés)
2014-08 hó (2 bejegyzés)
2014-06 hó (2 bejegyzés)
2014-05 hó (2 bejegyzés)
2014-04 hó (2 bejegyzés)
2014-03 hó (1 bejegyzés)
2014-01 hó (1 bejegyzés)
2013-12 hó (2 bejegyzés)
2013-11 hó (1 bejegyzés)
2013-05 hó (2 bejegyzés)
2013-04 hó (1 bejegyzés)
2013-03 hó (3 bejegyzés)
2013-02 hó (2 bejegyzés)
2013-01 hó (1 bejegyzés)
2012-12 hó (1 bejegyzés)
2012-11 hó (2 bejegyzés)
2012-10 hó (1 bejegyzés)
2012-08 hó (3 bejegyzés)
2012-07 hó (1 bejegyzés)
2012-05 hó (5 bejegyzés)
2012-04 hó (2 bejegyzés)
2012-03 hó (1 bejegyzés)
2012-01 hó (1 bejegyzés)
2011-12 hó (3 bejegyzés)
2011-10 hó (1 bejegyzés)
2011-09 hó (1 bejegyzés)
2011-06 hó (1 bejegyzés)
2011-05 hó (2 bejegyzés)
2011-04 hó (1 bejegyzés)
2011-02 hó (1 bejegyzés)
2010-12 hó (2 bejegyzés)
2010-10 hó (1 bejegyzés)
2010-09 hó (2 bejegyzés)
2010-08 hó (1 bejegyzés)
2010-07 hó (6 bejegyzés)
2010-05 hó (3 bejegyzés)
2010-04 hó (2 bejegyzés)
2010-03 hó (1 bejegyzés)
2010-02 hó (4 bejegyzés)
2010-01 hó (4 bejegyzés)
2009-12 hó (3 bejegyzés)
2009-11 hó (5 bejegyzés)
2009-08 hó (1 bejegyzés)
2009-06 hó (1 bejegyzés)