Sport

(verseny)

Edzés ideje

00:37:09

Távolság

7 km

Tempó

05:18 p/km (11.31 km/h)

Edzésleírás

HelloWin Race - a legszürreálisabb futó"verseny"em evör, a TÖKsötét parkerdőben

 

Elég spontán jött, hogy az esti parkerdei futást egy szervezett esemény részeként csináljam meg. Nem is készültem rá különösebben, ennek legnagyobb hátránya -utólag belátva- az volt, hogy csak fél órára dobtam töltőre a fejlámpámat előtte közvetlenül.

Bekocogtam a parkerdei játszótérig, ahol a Sólyom által szervezett gyülekező volt. Gondoltam az egy km pont jó bemelegítésnek. Kezdett rettentő hideg lenni, közel a fagyponthoz, tehát kocogtam még ott a környéken.

Megjött Korpa is, és a bizonytalanság elkerülése érdekében pályabefutást tartottunk. Bemelegítésnek csak összejött közel 5 km. :)

A bejárás során már egyértelmű volt számunkra, hogy itt nem az erőnlét/tüdő/futótechnika kombó fogja meghozni az eredményt, hanem a "ki kerüli ki ügyesebben szűk ösvényen túrázó családokat", a "ki veszi észre jobban az elhelyezett checkpoint-okat", a "kinek nem megy ki a bokája" illetve elsősorban a "kinek erősebb a világítása" tényezők döntenek el majd mindent.

 

Nem is igazi verseny volt, külön indultak az emberek, az időmérés úgyis a tájfutó csekkoló eszközökön múlott. Meggyőztem Korpát, hogy menjünk együtt, azaz, hogy követni próbálom.

A 8 km táv 2 db körből állt a parkerdő legkevésbé preferált, és legsötétebb részeivel, halloween díszletekkel, ijesztgető gyerekekkel.

Az első körben 10-20 méteres távolságból tudtam követni Attilát. Nem is mentünk gyorsan, 4.40' környékén, ami terep és látási viszonyokat is figyelembe véve száguldásnak tűnt. A nem kellően töltött fejlámpám -ami az első 10 percben refelktorként vakított még- fokozatosan halványult el. 

A második kör elején elhúzott kissé Attila, kioldódott a cipőfűzőm, és tudtam, innentől magamra vagyok utalva.

A lámpám már nagyon gyér volt, levettem a fejemről, és próbáltam a lábam elé szórni a maradék fényét. Többször gödörbe, tócsába, fa gyökérzetre léptem, meg is rándult kissé a jobb bokám. Tudtam, hiába az erőm, ebből nem lesz tempózás.

Végigkínlódtam a második kört is, és nagyon sajnáltam, hogy nem volt nálam a mobilom, még azzal is több fényt csinálhattam volna. Néhány embert elkerültem, akkor legalább az ő fényüknél volt pár tiszta méterem. Mindegy, nem izgattam magam az egészen, végülis örömfutás volt. Tölgyerdő, zizegő avar, holdfény szonáta... Kell ennél több? :)

Beértem sérülés nélkül, az a legfontosabb. Nagyon vicces, 5.05' átlagot produkáltam, ami végülis a második helyre elég volt. 

Sárosan, vizes háttal nem volt kedvem a dobogózáshoz sem, a változatosság kedvéért a sötét parkerdőn átfutottam mégegyszer, hazáig.