Sport

(verseny)

Edzés ideje

03:02:38

Távolság

30.5 km Szint: 1030 m

Tempó

05:59 p/km (10.02 km/h)

Edzésleírás

Mecsek-Trail

Mikor elindultam itthonról, nem gondoltam, hogy mi vár rám ma, mivel nálunk száraz, viszonylag meleg idő volt, előző nap sem esett, így abban a hiszemben mentem a versenyre, hogy ott is "szép" idő lesz.

Volt eső, dagonya, minden, amit eddig csak képeken láttam ...

A bemelegítés bíztató volt, nem fájt nagyon a "sérült" lábam, az erőt is éreztem, gondoltam hajrá.

Az elejével indultam, beálltam 3.-nak, és ez így ment egészen addig, még a pulzusom 170-et is mutatott. Picit visszavettem az emelkedőkön, így a 4. helyre kerültem, és ez így ment a táv feléig, ahol a 2. fissítő pont volt, itt 15,5km-nél, és 645m emelkedőnél tartottunk. Itt én nem áltam meg, és így egy darabig szinte együtt futottam a 2-3. helyeken futókkal. Az utolső frissítőig nem volt nagy szintemelkedés, így a helyezésem nagyjából megmaradt, annyi történt, hogy egy alföldi srác utol ért, és lényegében együtt futottunk.

A pontos részidőket majd beírom. Ha ez félmaratoni a verseny, akkor nagyon szép eredménnyel zártam volna, 20.5km-nél 665m-rel "alattunk" 1.48 körüli idővel csekkoltam. (4-5. hely) Ez itt 5.16-os km átlag volt. Az utolsó 10km-re még marad jó adag emelkedő, és mivel nem igazán tudtam ennyi emelkedőre készülni, sajnos a felfelé menő szakaszokra már elfáradtam, itt kezdett a pulzus is "ereszkedni". Menet közben hárman értek utol, felfelé meg is előztek, de még lefelé mindig vissza tudtam magam küzdeni mögéjük, így 4-en viszonylag közel haladtunk egymáshoz, általában én leghátul. Úgy rémlett, hogy van egy pont, ahonnan már csak lefelé kell menni, és mivel lefelé gyorsabb voltam, gondoltam itt beleadok egy utolsó "apai-anyait".  Sajnos az utolsó nagyobb domb előtt gondoltam, hogy most már nem lesz több, itt rá is kapcsoltam, és meg is előztem a három előttem futót. Eztán jött az utolsó domb ... A domb végén még utolért egy versenyző, mondhatom szerencsére, mert épp rossz felé fordultam, és még időben tudott szólni, hogy nem arra jutok "haza". Itt már a sérült Achilles, a görcsölő vádli, a minden ... Lefelé azért a célig viszonylag normális tempót mentem, de figyelnem kellett a lépéseimre, hogy be ne görcsöljön a vádlim. A lényeg, hogy ennyi emelkedőhöz kevés volt az a  pár dombocska edzésnek, amit itt a környéken találtam. A félmaratoni dombos távok már úgy tűnik nem okoznának gondot, ezekhez a versenyekhez még picit "gyúrni" kell, így nincs más hátra, hegyre fel! Az utolsó 10km - nagyságrendileg 1.13 perc, ami mutatja milyen lassulás következett be. A végén 14x pulzussal futottam már csak.

Szóval, ez az állomás is megvolt, jövőre sok ilyesmit fogok futni, úgy érzem.

Egészségemre!