Edzésleírás

…to be continued… szóval a második nap a Rómer Flóris Emlékúton, az útvonal nevezetesen Porva-Csesznek vm. --> Porva --> Bakonybél --> Zirc.

Ez a mai sokkal izgalmasabbra sikerült, mivel egész nap esett a hó, így gyakorlatilag majdnem végig szűz hóban túráztam és futottam. CSODÁLATOS volt!!! Annyira gyönyörű így a Bakony. Bár sokkal nagyobb kihívás volt az útvonal követése, mivel az ösvények felismerhetetlenek voltak még az erdőben is az egybefüggő hótakaró miatt, nem beszélve a sík területekről… de ezt majd később.

Reggeli Jéger-sör párosítás után Zircen felszálltam a vonatra, majd a következő megállónál Porva-Cseszneken szálltam le. Láttam a vonaton maradók arcán, hogy „ez meg mit csinál itt ebben a hóesésben a semmi közepén?” Hát nekiindultam, és 500 méter után rögtön megismerkedtem az egyik egésznapos ellenségemmel: hó alatt lévő befagyott pocsolyák… ami persze simán beszakad alattam. :) Kb négyszer sikerült így megfürdetnem egyik-másik lábamat a nap folyamán, egyszer pedig térddel törtem meg a jeget, akkorát estem :) Egyébként más aknák is voltak a hó alatt, úgymint faág, kő, gödör, gyökér… így csodálkozom is, hogy nem ment ki a bokám. Szóval elértem Porvára, ahol már izmosan állt a hó, a helyiekkel kitárgyaltuk hogy jó lett volna karácsony előtt ugyanez.

Bakonybél felé vezető erdei út fullon volt pocsolyákkal, így inkább egy kis kerülővel, de a műúton futva értem el a falut. A kocsmában egy Jéger-sör megint lement, gondoltam Zircig úgyis ledolgozom. Szomszédban a kisboltos készített 105 ft-ért nekem szendvicset, így sikerült enni is egy kicsit. És ezután jött a legizgalmasabb rész: egy patak partján gazellákat megszégyenítően másztam keresztül a kidölt fákat, kerültem meg a hatalmas sziklákat, és persze a hótól nem láttam hol kanyarog a patak…

Egy kicsivel később megláttam úgy 150 méterre három mufflont, majd még négyet, majd még.. és még… összesen vagy 50 állat rohant el előlem :) Végülis sikerült kiérnem a műútra, ahol a piros plusz jelzést egy erdő végén elvétettem… tulajdonképpen a nagy pusztába elindult vagy 3 (esetleg több?) út, és sehol a következő jelzés, természetesen ez egybefüggő hótakaróval. Így térkép alapján megpróbáltam belőni az irányt, és elindultam… és nem sikerült… :) kijutottam a műútra fél óra múlva, miután a szél vízszintesen fújta az arcomba a havat. Ekkor derült ki, hogy kb egy kilóméterrel vagyok odébb, mint kellene, de túl nagy kerülő lett volna visszamenni, így bestoppoltam Zircre, és befejeztem a napot. Összességében minden ellenőrzőpontot megtaláltam kivéve az utolsót, ahol félrementem.

Mindenkinek csak ajánlani tudom ezt az Emlékutat, de legfőképp a téli Bakony szépségét.

Összességében a táv rövidebb lett, és egy részét azért futottam, a megállókkal és jelzéskereséssel együtt túrázós lett a tempó, de mégis terepfutásnak regisztrálom.

5 hozzászólás

Levicopter 4546 napja

Egészségedre, gratulálok a sok km-hez ezen a gyönyörű tájon. A képek is jók :))

eftomi 4546 napja

Nagyon jók a képek! Ezért - is - jó teljesítménytúrázni. Szemet is gyönyörködteti és az állóképességet is nagyban növeli. Gratulálok a túrához és a kitartásodhoz!

csetbalu 4547 napja

irigykedem, ez csodás lehetett:):) grat, egészség:)

picikata 4547 napja

Nagyon hangulatos volt ma a hóesésben futni....szép az erdő ilyenkor... :)

Klassz 2-napot hoztál össze magadnak... :)

zilaci 4547 napja

A fotókért külön köszönet.
Tetszik ez a túra, és eddig még nem hallottam róla. Felvettem a listámra. :)