Megújul az Edzésonline! Az új oldalakat és funkciókat elérheted ha ide kattintasz!

Már 38 526 677 km-t sportoltatok

Teszteld te is

kedvenc sportcuccodat
majd írd meg róla a véleményed!

Kategóriák

Futócipő

65
teszt
Tovább a futócipő tesztekhez

Óra, GPS

12
teszt
Tovább a óra, gps tesztekhez

Kiegészítők

4
teszt
Tovább a kiegészítők tesztekhez

Nike LunarGlide+

monique    3169 napja

Termék: Nike - LunarGlide+

Összefoglalás

A NIKE ezt a könnyű, univerzális modellt alapvetően aszfalton történő edzésekhez tervezte, de úgy találtam, könnyű terepen is megfelelő. Elbűvölt a rugalmasság és könnyedség, amit a cipő nyújtott, igazán lazán tudtam vele futni. Bárkinek ajánlom, akinek nem kell nagyon sok stabilitás vagy támasztás, aszfaltra, gyors és lassabb tempóhoz egyaránt.

Részletes teszt

 

1. A FUTÓ ÉS A CIPŐ

 

Magamról - még csak egy éve futok, de elég rendszeresen. 163 cm magas vagyok, ezért mindössze körülbelül 52 kg súllyal terhelem a cipőket. A talajfogásomról pár szó: elvileg gyakran kicsit túlpronálva sarokra érkezem, azonban előfordul a középen telitalpra érkezés is a változatosság kedvéért. Hasonló változatosság fedezhető fel a lábfejem analíziseiben: a sok helyen ajánlott vizes lábteszt szerint szupináló lennék, amit nehezen hiszek, közben footscanen tartottak már neutrálisnak, de máshol, konkrétan egy futócipőboltban, írtak már elő nekem stabil cipőt, mert a bal lábam kicsit túlpronál. Ami biztos, az, hogy az erősen stabil cipők nem illenek a lábamhoz, és szeretem ha nem túl merev a cipő, minél hajlékonyabb, annál jobban tetszik szubjektíven. Ezért leginkább olyan enyhén stabil cipőkben futkározom, amelyek normál lábra is megfelelőek, és mivel nem kényszerítik rám a természetestől eltérő futóstílust, soha nem volt gondom velük; ezek után a Nike Lunarglide+ 2 jó választásnak tűnt számomra.

 

A cipőről röviden - A Nike Lunarglide+ 2 női verzióját teszteltem eddig kb. 100 km-en át, mivel havi kb. 200 km-t futok, és jelenleg 3 másik pár cipővel vetekszik a kegyeimért, ebből 13 alkalommal sikeresen. Igyekeztem a lehető legváltozatosabb körülmények között kipróbálni, és elöljáróban elmondhatom, hogy eddig nagyon élveztem a benne való futást! Az utcai méretemnél (38) pár számmal nagyobb cipőket preferálom 40 és 41 között, hogy pontosan mekkorát, az a konkrét cipő kialakításától függ, a Lunarglide esetében 41-es méretű cipő jutott nekem, amit megfelelőnek találtam, bár elképzelhető, hogy a 40,5 méret lett volna a tökéletes.

 

 


A cipő általános leírása - A cipőt alapvetően aszfalton történő edzésekhez tervezték, de úgy találtam, könnyű terepen is megfelelő. Viszonylag könnyű cipő, aminek legjellemzőbb tulajdonsága a Dynamic Support rendszer, amely úgy biztosít elegendő párnázottságot és tartást, hogy közben rugalmas és könnyű marad a cipő, mert nincs benne extra merevítés. Persze ez azt is jelenti, hogy nem az erősen túlpronáló futóstílushoz javasolt ez a modell, de alapvetően nehéz a cipőt besorolni a hagyományos kategóriák mentén (neutrális-párnázott ill. stabil-mozgáskontroll), a gyártó inkább megpróbálta az összes jó tulajdonságot egy cipőben egyesíteni, hogy jó legyen minden lábra a szupinálótól az enyhén túlpronálóig, ráadásul egyesek szerint ennek a kategorizálásnak nincs is tudományos alapja. Alapvetően a Dynamic Support és a Natural Motion Engineering rendszer jóvoltából a cipő képes az adott futó lábához és stílusához igazodni, hogy mindig a megfelelő csillapítást és tartást biztosítsa - a tapasztalataim ezt részben megerősítik. Végül, ez a modell természetesen a Nike+ cipők közé tartozik, tehát használható vele a Nike távolságmérő chip és a Nike futós weboldala.

 

A cipőre közelebbről ránézve - A kialakításához felhasznált anyagok is elég különlegesnek tűnnek, legalábbis a többi, hagyományosabb cipőmmel összehasonlítva: kezdve azzal, hogy már elöl a hálós szellőző anyag is eltér az általam megszokottól, ami konkrétan azt jelenti, hogy jóval kisebbek és sűrűbbek a lyukak a mintázatban, és úgy tűnt, kicsit lassabban ázott el esőben; a szellőzése egyébként teljesen rendben van. A cipő oldala a Flywire technológiával lett megerősítve, ami nagyon kellemes tapintású, jól állja a gyűrődést és elég támasztást ad ahhoz képest, hogy tényleg nagyon könnyű és vékony anyagnak látszott első ránézésre. Ez a Lunarglide a 2-es modell a sorozatban, a fő különbségek egyike pont a Flywire kiterjedtebb használata.

 

 

 

A talpról hasonlóakat tudok mondani, ez is újabb technológia, egy speciális hab, a LunarLite ütéscsillapító rendszer része, azaz a belső oldalon ahol támasztás kell, ott keményebb, ahol pedig a csillapítás a lényeg, ott puhább a hab. Ezen túl még az tűnt fel elsőre, hogy mennyire másképp néz ki a sarokrész hátul, extra párnázást kapott, amivel kapcsolatban nekem elég vegyesek az érzéseim, erről később többet. További újdonság, amit csak később vettem észre, hogy varrás nélküli technológiával illesztették egymáshoz a részeket; számomra ez nem jelentett különbséget a használatban, de sokan kényelmesebbnek érezhetik a cipőt ettől is. A fűzőjét én kicsit rövidnek találom, ha jó alaposan bekötöttem az utolsó lyukig, alig maradt belőle a végére, de utána lazábban kötve sem volt gondom a benne futással, így ez nem volt komoly probléma. A cipő elég sokféle színben kapható, nekem a fehér felsőrészen világoskék talprész és cipőfűző jutott, szinte sajnálom, hogy ilyen szolid színű, mindenesetre így sem túl standard a kinézete, ami engem nem zavar, sőt nekem határozottan tetszik a dizájn.

 

talp

 

 

2. AZ EDZÉSTAPASZTALATOK

 

 

A beszoktatás kezdete - Az első edzés egy 7 km nagyon laza, regeneráló futás volt a Margitsziget külső körén, még aznap délután, hogy átvettem a cipőt, mert már alig bírtam várni vele!

 

Megemlítem, hogy nem itt kezdtem a cipőt használni, mert előtte kb. 2 órát mászkáltam, sétáltam, tehát már a futás előtt elkezdtem szokni a cipőt. Rá is jöttem gyorsan, hogy van mit szoknom, mert elég más érzés volt az eddig megszokotthoz (Saucony) képest: egyrészt olyan volt, mintha nem az én lábam formájára szabták volna, féltem, hogy jól megnyom valahol, pedig még soha nem törte fel a lábamat egyetlen futócipő sem. Azért megjegyezném, hogy sokkal komfortosabb volt, mint más Nike vagy Asics cipők, amiket korábban próbáltam, mert azoknál majdnem biztos voltam benne, hogy hamar feltörnék a lábam bizonyos részeken. A Lunarglide esetében szerencsére nem tudtam egy konkrét helyre rámutatni, inkább csak szubjektív érzés volt. A cipő eleje pedig kifejezetten tetszett, nem volt túl szűk a lábujjaimnak a hely, mint pl. az Asics egyes modelljeinél. Másrészt úgy éreztem, hogy hátul a külön párnázott sarokrész bele-belevágott az Achilles-inamba, főleg a jobb lábamon, éreztem is kicsit tőle. Futás közben már inkább a bal lábamon „vágott be”, furcsa módon. Talán, mert a bal lábam kisebb, és így kicsit többet mozoghatott a cipőben.

 

Eddig sikerült főleg negatívat írnom az első benyomásokról, de ezek leginkább az első gyaloglásra vonatkoznak. A futás közben rögtön elmúlt szinte az összes kellemetlen érzés, nem törte a lábamat, nem fáradt el benne semmim, és szinte szálltam a cipőben, pedig igen lassú volt az előírt regeneráló kocogó tempóm (kilométerenként bőven 7 percen kívül), tehát ez csak képzelődés lehetett; ami biztos, hogy tényleg másmilyen volt a talajfogás és az ellépés: sokkal ruganyosabbnak és könnyedebbnek éreztem a lépteimet, mint máskor, még talán a legelső, eddigi kedvenc futócipőmhöz hasonlítva is.

 

Az egyetlen lényegesebbnek tűnő kellemetlenséget futás közben az Achilles-inam jelentette, egyszerűen nem volt hozzászokva ehhez a saroktámasztáshoz, nyomta rendesen, de szerencsére csak pár másodpercekre éreztem, és megállás után nem volt nyoma, tehát csak felszíni irritáció lehetett. Reméltem, hogy ez el fog múlni pár edzés után, nem akartam volna feladni a cipőben futást, annyira élveztem a rugalmasságát.

Még megjegyzem, hogy a talaj vegyes volt, mivel a szigeten soha nem a rekortánon futok: aszfalt és kövezett, ill. kavicsos-murvás vagy földes rész helyenként. Egy rövid szakaszon elég egyenetlen a föld, néhány kő elszórva itt-ott, errefelé majdnem kimozdult a bokám párszor, ami a többi cipőmben sose fordult elő, tehát vagy különösen figyelmetlen voltam vagy a cipő nem támasztott meg annyira (egyébként fájdalom nem volt). Viszont a későbbiekben is futottam ott, sőt terepen is ebben a cipőben, és nem volt többé ilyen probléma, tudjuk be ezt is a beszoktatásnak.

 

sarok

 

 

További szoktatás – A következő edzésre pár nap pihenő után került sor, gondoltam, ha 7 km nem okozott komoly problémákat, akkor rögtön megkockáztathatok egy hosszú futást is. Akkoriban nagyon sok hosszú futást végeztem, hozzá voltam szokva az ilyen fajta terheléshez, így ezt nem találtam túl rizikósnak egyébként sem. Egy igen laza 7 perc/km tempóban került sor kb. 14 km lefutására, végig a városban, kemény betonjárdákon. A 14 km talán nem hangzik soknak, de ebben a tempóban majdnem 100 percig eltartott a bemelegedéssel együtt.

 

A betonon kiváló volt a csillapítás, igen nehéz lett volna megmondani a különbséget az aszfalt és a beton között, bár ez a laza tempónak is betudható.

 

A futást valahová 90 perc és 120 perc közé terveztem, bár már induláskor tudtam, hogy jobb lenne 100 percen belül befejezni, mert már volt 2 órás futásom a héten. A cipő hozzásegített a korábbi befejezéshez, mert még mindig szoktam a cipőt kicsit, most úgy 80 perc eltelte után elkezdtem a térdem külső oldalán érezni halványan valamit, ez nem konkrét fájdalom volt, hol előjött, hol eltűnt, ennek persze lehet semmi köze nem volt a cipőhöz, legalábbis ezen a ponton nem tudtam eldönteni. Azért nem tudtam eldönteni, mert máskor is volt néha hasonló eset, csak mindig véglegesen elmúlt magától a futás közben, most pedig nem, ennyi különbséget véltem felfedezni a cipőim között. Mindenesetre befejeztem a futást kb. 100 perc után, bár épp nem éreztem a problémát, nem akartam kockáztatni.

 

Viszont továbbra is elbűvölt a rugalmasság és könnyedség, amit nyújtott számomra, olyan lazán tudtam vele menni, hogy ez feledtetett minden mást.

 

 

A tökéletes harmónia – További pár edzés után eljutottam oda, hogy már úgy éreztem, a lábamra öntötték a cipőt. Az Achilles-inak sem panaszkodtak, a boka sem, sőt, úgy tűnt, a sípcsontomat kifejezetten kíméli a cipő. Azonban ideje volt kipróbálni kicsit szélsőségesebb időjárási körülmények között is a cipőt, végül sikerült úgy elindulnom az egyik edzésemre, hogy nemcsak végig esett az eső, de kerülgethettem is az óriási pocsolyákat menet közben. A Margitszigeten a belső úton, végig aszfalton futottam 10 km-t, kb. 1 óra alatt, úgy 6 perc/km tempóban, ez egy viszonylag lazább futásnak számított.

 

Nagyon élveztem, semmi probléma nem akadt, a futás és a tempó nagyon könnyen esett, befejezéskor kishíján úgy éreztem, mintha semmit sem csináltam volna. Az eső sem zavart túlzottan az öltözködési kompromisszumoktól – ázzak meg vagy izzadjak bele az esőkabátba? - és a pocsolyáktól eltekintve és imádtam az eső miatti kihalt utat. A cipő egy darabig meglehetősen jól állta a sarat vagyis a vizet, pedig egy idő után feladtam a pocsolyakerülgetést, de elég lassan ázott át, csak úgy 3,5 km után sikerült neki részben. Nem tűnt fel, hogy csúszna a vizes aszfalton, de ez más cipőkben sem okozott soha problémát nekem, legalábbis ebben a laza tempóban.

 

Ekkoriban már próbálgattam a cipőhöz mellékelt Nike Sportband technológiát – itt annyit jegyzek meg róla, hogy a bal cipőbe az egyébként kivehető talpbetét alá kell behelyezni a chipet, ahol előre ki van neki alakítva egy kis lyuk. Olvastam korábban arról aggodalmakat, hogy esetleg ez a kialakítás „érezhető” futás közben a talpban, de ez nem így van, én semmit nem vettem észre.

 

 

 

Aszfalt után terepen – Eldöntöttem, hogy kipróbálom terepen is a cipőt, úgyis vágytam már egy kellemes kis lazulásra a közismert hidegkúti repülőtéren. Elég könnyű terepnek számít ez szerintem, de nem is akartam nehezebb terepen tesztelni egy ilyen, kifejezetten aszfaltra készült cipőt, még ha úgy is gondolkodom a témáról, hogy az aszfaltcipőkben is meglepően jól lehet nyomni terepen – csak sajnálnám széttépni őket és a csillapításukat az éles köveken a hegyekben…

 

A reptéren Hidegkúttól indulva tettem egy könnyed kis kört, aztán még fel-le futogattam kicsit, amerre láttam, összesen 7 km körüli távot tettem meg, kb. 7 perc/km tempóban, nem erőltettem meg magam, az élvezet volt a lényeg, edzéscél nem volt. Igen jól vizsgázott a Lunarglide itt is, nem zavarta meg az élvezetet! Aznap reggel esett egy kicsit, de igazi sár nem volt, és nem éreztem a cipőben, hogy csúszna bárhol: sem a nagyon hepehupás vagy keskeny földutakon felfelé vagy lefelé enyhe lejtőn, sem a fűben szaladgálva nem volt gond vele, nem lassított le extrém mértékben, és utólag sem volt problémám a tisztítással, amiből egészen konkrétan túl sokra nem volt szükség, mert nem durva sárban rohangáltam vele.

 

Korábban a legelső edzésnél panaszkodtam a bokára, de itt nem történt semmilyen incidens. Lehet, a cipő alkalmazkodott hozzám ebben is?

 

 

Tempóváltás – A nyáron inkább alapoztam, sok laza, nagyon lassú futással. A kilométerszám nem lett túl sok, mivel a tempó lassú volt, de időben elég sokat értek ezek a futások, a cipő szempontjából szintén, bár egyelőre nem találok jelentősebb kopást, nem látok egyéb elhasználódást sem rajta. Ősszel felváltottam az alapozást néhány tempósabb edzéssel, persze bejöttek a résztávok is.

 

Úgy döntöttem, hogy a Lunarglide-ot is ki kellene már próbálni valamilyen gyorsabb 5 perc/km-en belüli tempónál! Azért is, mert azt találtam, hogy ez a cipő tényleg nagyon alkalmazkodik a laza és így igen lusta futóstílusomhoz a lazább futásoknál – azaz 5 perc/km-en kívüli tempóknál -, szinte már-már túl jól, és például ezért is esik ennyire jól a futás benne, de néha oda kell figyelnem, hogy túlságosan el ne lustuljon a formám, ami ugye nem feltétlenül jó dolog. Kíváncsi voltam, milyen lesz a gyorsabb futás benne, ahol a stílusom magától kicsit megváltozik.

 

Az edzés 570m-es intervallokból állt, egy-egy intervall pár perces, közben ugyanúgy pár perces pihenők, és ezt nyolcszor kellett végrehajtanom a maximális aerob sebességemhez közeli tempóban, tehát jó kemény edzésnek számít ez, 4 perc/km körüli tempót jelent számomra.

 

A cipő, ahogy reméltem, teljesen jól alkalmazkodott, annyira, hogy utána a lassú levezető kocogásban sem hagyta, hogy ellustuljon a formám, miközben továbbra is könnyednek éreztem a laza tempót. Az intervallok közben pedig egyáltalán nem zavart semmi a cipőben, teljesen természetesnek éreztem a tempót, lazán mentek a lábaim, még ha a keringési rendszeremet jó alaposan meg is dolgoztattam! Ráadásul előző nap fáradtak voltak a lábaim mindössze 5 perc/km tempónál, másik cipőben, úgyhogy jó lenne azt gondolni, hogy a Lunarglide cipőnek köszönhető a könnyebb futás ezen az edzésen, persze erre nincs bizonyítékom. A lényeg, elégedett voltam vele 4 perces tempóban ugyanúgy, mint 8 percesben!

 

 

 

 

3. ÉRTÉKELÉS/ÖSSZEFOGLALÁS:

 

- Csillapítás: 5. Nem találtam problémát a csillapítással, pedig nem érződik eltúlzottan puhának, pont jó és kellemes! Lehet, hogy van aki túl puhának találja, de nekem tökéletes.

- Rugalmasság: 5. Ahogy többször megemlítettem, ez a tulajdonság nagyon tetszik a cipőben.

- Stabilitás: 3. Biztos, hogy nem egy „motion control” típus, de van benne elég támasztás a legtöbb futó számára.

- Kényelem: 4. Soha nem törte fel a lábam, és nem nyom sehol már, hamar hozzászoktam a cipőhöz, sajnos előtte volt egyértelmű szoktatási periódus.

- Tartósság: 5. Legalábbis eddig nem látok rajta jelentős mértékű elhasználódást.

- Design: 5. Tetszik a kialakítás, igazán innovatív. Azért a színe lehetne másmilyen is, de ez teljesen szubjektív vélemény.

 

 

- A tesztelt modell legjobb tulajdonsága: Megint csak a hajlékonyságot és a könnyed ellépést említhetem.

- A tesztelt modell legrosszabb tulajdonsága: A sarokrész kialakítása nekem nem jött be, ezt szokni kellett, és kezdetben nem éreztem elég stabilnak a cipőt.

 

- Kinek ajánlom? Bárkinek, akinek nem kell nagyon sok stabilitás vagy támasztás, aszfaltra. Írnám hogy gyors tempóhoz, de ugyanolyan jó lassú kocogásra is.

 

- Vennék ilyen cipőt magamnak? Ha picit olcsóbb lenne, feltétlenül!

Nike - LunarGlide+ értékelése Megvennéd-e újra?
Akciósan valószínűleg megvenném
Rugalmasság
Nagyon rugalmas, szinte repülnek benne a lábaim
Design
Gyönyörű, ha elhasználom vitrinben a helye
Stabilitás
Átlagosan stabil, de bizonyos helyzetekben bizonytalan
Tartósság
Nagyon tartós, több mint 1000 kilométer után is alig kopik
Kényelem
Nagyon kényelmes cucc
Csillapítás
Kiválóan csillapít, igazán puha benne a talajfogás
Összesítés
(4.29 / 7)
Teszt értékelése
5 / 4 értékelésből

20 hozzászólás

AAni 3169 napja
AAni kpe

Hm. Egyre jobben tetszik nekem ez a cipellő. Köszi a tesztet!

ringsider 3168 napja
ringsider kpe

szia monerd2!

a cipőtalpteszt mit mutat? az én lábam hasonlóan bonyolult szerkezet, mint a tiéd, sajnos...

pen 3168 napja
pen kpe

Nálam a futóstílust a már elhasznált futócipők talpa is jól mutatja (látszik az erősebb kopáson, hogy hol fogok talajt, hol gördülök, és hol rugaszkodom el). Ilyet néztél már?

tamsa 3168 napja
tamsa kpe

Köszi, ez megerősített abban a hitemben, kimondottan stabil cipők közül kell választanom ... de azért kipróbálom majd a szigeten...

Bozót 3168 napja
Bozót kpe

Tudom, lerágtam már ezt a csontot, de akkor se fér a fejembe, hogy bírsz 38-as lábbal egy 41-es cipőben futkosni :P  (a maratonon 39-es volt a swift és majdnem kértem egy kisebbet....)

 

Jó kis teszt lett, picit hiányoltam csak a "vadulást" :) Majd kipróbálok egy ilyen cipőt is valamikor!

monique 3168 napja
monique kpe

ringsider: cipőtalptesztet hogy érted pontosan?

pen: igen, néztem, de ez is részben cipőfüggőnek tűnik.. :) alapvetően saroknál kopik, ott pedig van amelyiken külső és belső oldalon is egy picit, és van amelyik csak külső oldalon. meg van amelyik nagyon lekopott, és van amelyiken alig látni vmit (mind2 sokat használva).

Bozót: én se értem, de egy 39-es futócipő általában már nagyon "szorít", nem esik jól. ezért 40 alá nem megyek. :) az meg már modelltől függ h a 40 elég-e vagy picit nagyobb kell. lehet hogy amiatt is van ez, hogy a spuriban annak idején 40,5-öst kaptam, és ahhoz szoktam :P amúgy ma vettem utcai cipőt, a komolyabban futás elkezdése óta először; és ez alapján már nem is jó a 37,5-38-as méret, a 38,5 lett jó, érdekes... :D

hm, vadulás? :D

Bozót 3168 napja
Bozót kpe

Mert megszokod a sok viseléstől, hogy a cipő hozzá se ér elöl a lábadhoz és később már fura ha mégis. Én így vettem - tévesen - két 39-es cipőt, azóta is ritkán hordom őket, mert átlag utcai használatra nagyok.

Egyesek szerint ki is terül a láb a futástól, de ez szerintem valami urban myth...

monique 3167 napja
monique kpe

az lehet, bár nemcsak elöl zavar a 39-es méret futócipőben hanem úgy egészében, oldalt is, mindenhol. utcaiban se volt még soha 38,5-ösöm eddig... de a 37,5-38-as most kényelmetlen volt, szorított (több modellt próbálva). utcaiban viszont nem zavar h szorosabb, sőt úgy a jó (a 38,5 nyilván szorosabban illeszkedik, mint ezek a 40-esek), szóval ez valóban megszokás kérdése is.

monique 3167 napja
monique kpe

ja, természetesen "szorosabb" nem egyenlő "szorít" :) utóbbi az már nem jó semmiképp.

panikol 3167 napja
panikol kpe

Képzeld én is pont ilyen cipellőben futok, és nekem kijár belőle a chip!!

Majd megőrülök tőle, mert néha szúr futás közben a talp közepében, bele kellett celluxoznom na és azóta nincs ez az érzés szerencsére (de a maratonon pölö volt egy szakaszon, és hát elég kellemetlen volt). A lábam 37-es a cipő 39-es, lehet, h túl nagy? ki tudja...Előző nike-m is spotband-kompatibilis volt (Lunartrainer és Pegasus is volt) és soha nem volt semmilyen probléma

Egyébként nagyon klassz összefoglaló!

monique 3166 napja
monique kpe

na ez érdekes. lehet gyártási hiba?! nálam tökéletesen beleillett a chip a lyukba. nem hiszem h azért lenne mert túl nagy. ja és köszi :)

asterix 3166 napja
asterix kpe

ez a chipes dolog reklámfogás, a két nagy gárto  rivalizálása, semmire nem jo, elronthatja a cipöt, pl nekem az equalonomba ugyanugy megvan a helye a cipönek, de megvételkor fel se probáltam, csak elhoztam tudtam jo és be is vált, de egy bosszanto szépséghibája van is, a balba vana chip helye és szerintem utolag rakják préselhetik bele, vagy lehet hogy nem, a lényeg a bal oldali pronálo , rész olyan, volt megvételkor , minha MÁR FUTOTTAK VOLNA BENNE DE A CIPÖ UJ VOLT, A TALPA VISSZINTES GYÜRÖDÉESK KELETKEZTEK, EZT A CHIP KIALAKITÁSÁNAK TUDOM BE, MIÉRT NEM VITTEM VISSZA, JO A KÉRDÉS MERT KB 3 HONAPOT VÁRTAM A CIPÖRE, ÉS ÖRÜLTEM HOGY VAN , RITKASÁG, KÉT ÜZLET ÁRULJA DE MÉRETHIÁNYOSAN, UGYHOGY ENNEK IS ÖRÜLTEM,

ringsider 3165 napja
ringsider kpe

monerd2: én is arra gondoltam amire Pen!

monique 3164 napja
monique kpe

ringsider: ah, világos. szóval, arra feljebb írtam választ. :) neked is így kopik?

asterix: szerencsére az én cipőmet nem rontották így el. de ezek szerint ez a probléma nem egyedi eset...

ringsider 3161 napja
ringsider kpe

monerd2:nekem is sarok, inkább kívül, elől nehezebben megállapítható, mert még nincs annyira használt futócipőm...szerintem a két lábam sem egyforma...:-P

trax 3161 napja
trax kpe

Remek teszt. Ezt a modellt néztem ki én is következő cipőnek a szupináló stílusomhoz.

empirke 3156 napja
empirke kpe

Klasz teszt, bár sejtettem, hogy precíz lesz és alapos! :-)

Nekem ez a cipő nagggyon tetszik, persze külsőleg értem, mert nincs ilyenem. Próbáltam a spuriban, futottam benne picit, és szinte lebeszéltek róla, mert a neutrális, nagyon enyhén pronáló bal lábam miatt ez állítólag nem jó nekem. Fura volt, mert a cipő ajánlásában éppen nekem való lenne, de állították, hogy ez bizony stabil cipő. Így vettem akkor egy saucony-t, mondjuk nem bántam meg!

Most, így a tesztet olvasva úgy gonodlom, hogy jó lenne egy ilyen cipő nekem, na, majd legközelebb már nem hagyom magam!

toygli 3138 napja
toygli kpe

Én nem szeretem továbbra sem, pedig 1000km van benne, de akkor sem szeretem. Már várom, hogy lecseréljem, de ismerek olyat akinek nagyon bevált szintén. Szóval biztosan jó cipő, csak nem nekem.

truhali 3073 napja
truhali kpe

Nekem is ilyen van, és nagyon szeretem. Ja, és nekem is 3 számmal nagyobb kellett :-D szal a  40-es lábbal egy 43-asban futok :-))

lilura 3033 napja
lilura kpe

Nekem is ilyen van és imádom :) 39es a lábam és 40,5es a cipő. A csillapításra sem panaskodhatok, de saroknál Nekem is szoknom kellett :)