Úgy van ahogy írod : nem foglalkozni azzal, hogy mennyire megy, csak azzal, hogy csinálni kell.

Oviben nekünk is ez volt, én hatványozottan kaptam el őket, soha nem voltam olyna beteg mint akkor néhányszor. 1-2 év és elmúlik. Addig is kitartás, és BUÉK Főnök!

Na jó azért nem aggódom, Tiszaújvárosra úgyis összeszeded magad ;-)

Elképzelhető, hogy ez a korral jár, de ma konkrétan azt érzem, hogy az idővel folytatott örök harcban - ha átmenetileg is - de én állok nyerésre. (igaz, sürgetős határidős melóm nincs, és a testmozgásra sem volt alkalmam)

Szolidaritás a gyerekkel! Gesztusnak szép, kifogásnak gyenge... Nem lehet, hogy öregszel? :-)

Egész évben  nem voltam túl acélos, de amikor bölcsödébe kezdett járni a gyerek, akkor a szabadidőm exponenciálisan csökkent, ráadásul a intézményből hazahozott betegségek nagy részén kötelezően át kellett esni nekünk is.

Ez ilyen sajna! Ilyenkor csak lazán, mint Marcsi mondja.

És jól telt ez a 3 hónap? ;-)

Köszi Marcsi a coachingot! Igyekeztem én sem foglalkozni azzal, hogy mennyire megy, csak azzal, hogy csinálni kell.

Ne legyél ennire kishitű A három hónappal ezelőtti úszásodhoz kpest gyenge volt, de azért nem úgy tűnt mintha menteni kéne Téged! :) Mondjuk a fokozato visszatérés híve vagyok, így nem baj szerintem, hogy kicsit előbb kiszáltál. Hajrá s kitartás!