Sport

(verseny)

Edzés ideje

02:51:00

Távolság

34.6 km Szint: 90 m

Tempó

04:57 p/km (12.14 km/h)

Edzésleírás

TERV

2016 novemberében Siófokon félmaratont futottam, ami gyakorlatilag már egy 2017 tavaszi maraton felkészülésének része volt.

A jól sikerült félmaraton (01:36) után az volt a terv, hogy következő évben valamivel lassabb tempóval, de 3óra 30percen belül végigfussam a 42 km-t.

Második maratonomra készültem - 2008-ban a SPAR –on 32 km-nél erősen megborulva 3óra 36percet mentem.

 

FELKÉSZÜLÉS

Az eltervezett km számokat sajnos nem sikerült hozni. Havi ~ 150 km jött ki (nemegész 40 km / hét..), ez egy jó félmaratonhoz elég. A tervezett hosszú futásokból is kevesebb lett mint terveztem, a leghosszabb táv a verseny előtt 6 héttel 28.3 km volt.

Kicsit aggódtam, de abban bíztam, hogy a futások mellett lefolytatott úszó és bringa edzések majd segítenek és talán meghozzák a várt eredményt.

 

VERSENY

A szakirodalom által is javasolt utolsó hetes pihenést talán túl komolyan is vettem, szerdán hármnegyed óra könnyű futás volt az utolsó mozgásom (leszámítva az úszást + 1 kerékpárt)

Gondoltam az utolsó héten csodák már úgysem történnek, plusz így legalább hétvégére már ki leszek éhezve a futásra.

Péntek kora délután értünk Pozsonyba. A szállásunk a parkolótól elméletben 15, gyakorlatilag 150 percre volt.

A Telekom mobil internet szolgáltatás külföldön nem működik… 2 és fél órán keresztül húztam magam után a bőröndöt, sokszor macskaköves úton, úgy hogy közben a hátizsák sem volt könnyű. Kissé megrogyva érkeztem a szállodába, Dórinak mondtam is hogy ilyen fáradt évek óta nem voltam J

Vasárnap 10 óra rajt, 1200 induló. Tervem szerint a 3:30-as iramfutókat követem, akiket a rajtzónában azonban egyáltalán nem találok.

Első 4-5 km szokásosan a lassabb futók (mi a sz@rt keresnek az első zónában!?!?!) kerülgetésével telik. Idegesít hogy egymás mellett kocognak, az egész utcát elfoglalva haladnak. Az előzéseknél többször hirtelen iramot kell váltanom, amit maratoni távnál amúgy nagyon nem szabad.

8 km-nél, kb 3 perces előnnyel látom szembe jönni a 3:30-as iramfutókat. Na f@sza, az órám szerint jól halaodok, akkor mit keresnek ennyire elől? Telik az idő, 5-8 km-enként frissítgetek, a nap egyre melegebben süt.

15-16 km körül utólérem az iramfutókat. Hát, én nem mentem gyorsabban, ezekszerint ők lassultak be eléggé. 6-8 fős társaságból álló kis csapat alakul, egymáshoz sem szólva, csendben haladunk előre. Érzem és az órám is azt igazolja hogy lassú az iram, 5:10 körüli, így nem lesz meg a 3:30. Mit csináltok iramfutók?

A huszadik km –nél hirtelen sebességet váltanak és 4:35-4:40-re gyorsítanak… Mit csináltok iramfutók?

1 km-t megyek így velük (a többi velük tartó szintén), majd gondolván a még hátralévő adagra, lemaradok és egyedül folytatom. Sebességem nem csökken, azonban 23-nál a semmiből, sokkal korábban mint gondoltam volna, érkezik az első holtpont. Na nemá’hogy itt feladjam, ettől azért többet várok magamtól!

5-10 perc múlva egész jól leszek és már a 30-as km-t várom. Onnan már „csak” 12.. Tudom hogy a maraton 30-35 km-nél kezdődik, de most úgy érzem meglehet… Aztán 33-nál a semmiből jön a következő holtpont, az igazi „fal” - érzés, hogy a frissítő állomáson sétálva és nem futva kell meginnom az iso-t. Tudom hogy ez vízválasztó lehet, ha innen

nem tudok normálisan továbbmenni, nem lesz meg a tervezett. Talán egy sótabletta segítene… Aha, csak a kapszula a rövidgatyában szó szerint elolvadt.

A futás kocogásra lassul, de már az sem esik jól. A vízzel locsolgatás miatt a cipőm nehéz és töri is a lábam. Fáradt vagyok, rohadt meleg van és még 8 km… Ráadásul kisebb emelkedők, amire már gondolni is rossz. Kocogok, néha sétálok, érzem hogy a további futásra sem pszichésen sem fizikailag nem vagyok már alkalmas.

34.6 km-nél, 2óra 51perckor állítom meg az órát.

 

KONKLÚZIÓ

Kicsit elkámpicsorodtam, de azért nem bánkódom, azt gondolom abszolút reális ami történt. Úgy is indultam el, tisztában voltam vele hogy a feladás nagyon is benne van a levegőben. A 3:30-on kívüli teljesítés és az hogy elmondhassam lefutottam a második maratonom, nem érdekelt. Számomra sport értéke akkor lett volna ha

3:30 alatt, vagy legalábbis belesétálás nélkül lefutom a maratont.

A felkészülés során kevés km-t futottam, extra hosszúra (32+) pedig nemcsak fizikailag de pszichésen is szükség van. A meleg hirtelen jött, a teljesítményre nyilván hatással van.

Nagyatád miatt aggódom, annak futó részétől még jobban.

De ez is mindegy, mert továbbra is „az út maga a cél”!

3 hozzászólás

tomcsi 2607 napja

Kirándulás része remélem működött, különben minek tervezni futást távolban...

Igyál sert, kedved ne szegd, bár hajlamos vagy eredmény hajkurászni...

Remek futás így is, örülni nincs fájdalom...

Gratula!

foxmulder 2607 napja

Hát, ez egy keserű pirula, a hozzáállás viszont professzionális. Sajnálom, hogy nem lett meg, ha nagyon ki van számolva az idő, akkor néhány apróságon is bukhat a terv (előző napi bóklászás, rajt utáni pszichés nyomás a kerülgetés miatt, a hirtelen meleghez nem alkalmazkodó frissítés, hektikus tempó, és igen, a lelki felkészülés is nagyon lényeges lehet. Én lehet, hogy végigcsoszogtam volna, talán pont azért, hogy fejben szoktassam magam ahhoz, hogy mihhez lehet kezdeni, ha eljön a fal és fel lehet-e onnan állni, de ez persze csak okoskodás. Az elsőt én is kishíján feladtam, és ha nincs ott Adri, Nándi és a többiek, akkor biztos, hogy haza is megyek, és elégetem a futócipőmet.

Hogy jutottál be a célba?

Roszpi 2607 napja

Szabikám mindent tudsz amit tudnod kell, de ha mégis javasolnom kell valamit, akkor válasz egy számodra szimpatikus edzőt és egy pár órás konzultáción beszéljétek meg az alappilléreket a IM célidőhöz. Szerintem még semmi sincs veszve!!!!