Edzésleírás

Egy fárasztó úszás, és egy nagyon-nagyon komótos átöltözés után tíz kilométeres felmérő a Fradi Vajda Péter úti sporttelepének 400 méteres pályáján. Eleinte szemerkélt az eső, de gyorsan elállt, sőt, időnként a nap is kisütött.

 

A többiek nagyon megindultak, láttam, hogy sokkal gyorsabbak mint én, úgyhogy hagytam hadd menjenek.  Két kilométernél láttam, hogy Balázs ugyanazzal a huszonöt-harminc méter előnnyel vezet előttem, és nagyjából ugyanabban a tempóban halad, mint én. Olyan közel van, de olyan messze. Az ötödik kört megnyomtam. Aztán vagy tényleg sikerült tempót váltanom, vagy Balázs várt be, de az biztos, hogy utolértem, és onnantól végig mögötte mentem.  Próbáltam ugyanazzal a lépésszámmal haladni, mint ő, de túl nagyok voltak a léptei, úgyhogy inkább a frekvenciát növeltem, hogy tudjam tartani a tempót. Közben térdig saras lettem, a cipőm teljesen átázott, lábamon vízhólyag nőtt, ami minden lépésnél egyre jobban fájt. Úgyhogy amikor aztán Balázs az utolsó körben gyorsított, akkor képtelen voltam vele menni, nagyon állva hagyott.

 

Ezzel együtt szerintem nem volt ez rossz futás az úszás után. Balázs jó nyúl volt. (Szomorú, hogy nulla futással simán jobban fut, mint én)

2 hozzászólás

foxmulder 3776 napja

Nem éreztem, hogy annyira jól ment volna a futás, de szerencsére a Vivicittáig még van idő. És akkor naná, hogy az 1:45 a cél.

 

janosib 3777 napja

Ne legyél szomorú, nagyon jól mentél :-)

Már mondtam, hogy nekem nagyjából 5-6 évig tartott, hogy stabilan tartsam az 5 perceset még a félmaratonokon is. Nyugi eljön majd az idő, teszel érte eleget.

Látod, nekem az úszás nem akar fejlődni, vagy csak nagyon lassan, de nem sietek sehová, a lényeg, hogy egy kis fejlődés mindig legyen :-)

És az igaz, hogy nem sokat futok télen, de azért mozgok eleget...

Szóval nyugi, lépésről-lépésre, első fontos cél: április 13-1:45:00 :-)