500 Ft-os kínai vászontól a profi cipőkig

A teszt során azt próbálo bemutatni, hogy jutottam el az ócsak vacak cipőtől a "rendes" futócipőkig.

Százharminc kilótól a maratonig

Magamról: Dr. Péntek Zoltánnak hívnak és az Ajkai Szakképző Iskola és Kollégium szakmai tanára, jogtanácsosa vagyok, 38 éves. A futást 2011-ben kezdtem, miután 2010 februárja és 2011 júniusa között megszabadultam 50 kg súlyfeleslegtől. Korábban kétszer is sikerült jelentős többször tíz kiló feleslegtől megszabadulnom, de a „jojó effektus” mindkét alkalommal legyőzött: pár év leforgása alatt többet híztam vissza mint amennyitől megszabadultam. A 2011-es év jelentős fordulat volt, mivel elhatároztam, hogy ez alkalommal én fogok győzni. A nyár elején aktívan a hét minden napján elkezdtem futni az ajkai városligeti tó körül.

Első cipő: hát az első cipő (sajnos nincs fotóm róla) nagy hülyeség volt. A házunk aljában található kínai boltban vettem egy vászon tornacipőt (499 HUF értékben) amely persze sok mindenre alkalmas, de futásra a legkevésbé. Miután futottam benne 4,5km-et az egyik körmöm kék-zöld színben játszott, majd leesett…

Második cipő: a kínai vászon hülyeség után vettem, egy kommersz Adidas futócipőt, amelyet sokáig használtam és a használat közben rájöttem miért is kell futócipőt venni. Sokan úgy gondolják, hogy a futás nem igényel sok mindent, hiszen csak el kell indulni.
Nos bátran mondhatom, hogy aki napi rendszerességgel fut, annak ez az alaptétel nem fog jót tenni. A kommersz Adidas a talpkialakítással (különösen a sarokrész) is szinte új élménnyé tette a futást: rendkívül fontos volt a ruganyosság, amely a térdeimet és bokámat kímélte. A felsőrész kialakításának köszönhetően megoldódott a szellőzés. Futás közben nem izzadtam telibe a zoknimat, nagyon kellemes volt érezni minden lépésnél a frissítő „szembeszelet”.

Szint lépés, utcai futóversenyek: 2011 októberében hatalmas élmény volt a Budapest Maraton indulóit látni és teljesíteni a táv egy töredékét (7 km-t). Mivel itt elkapott a gépszíj elhatároztam, hogy hosszabb távokon is kipróbálom magam. Nem mellékesen Móricz Vili kollégám hatására elkezdtem rendszeresen vezetni az online edzésnaplómat. Az őszies, télies időhöz pedig beszereztem egy Kalenji 100 terepcipőt. Ennek a cipőnek a felsőrész kialakítása különleges. A felsőrész olyan anyagból készítették, amely belülről kifelé engedi a pára, izzadság kiszellőzését, de kívülről befelé nagyon is ellenálló. A mellékelt fotón látható, hogy ebbe a cipőbe is több száz kilométer tettem bele, de a felső rész a mai napig kifogástalan. Szemerkélő esőben, gyenge havazásban is használtam és nagyon meg voltam elégedve. Víz egyedül akkor „tört be” amikor a kerékpárúton futva lábszárig elmerültem a pocsolyában. A hosszas használat a talp sarokrészét és a felsőrész hátsó szekcióját kezdte ki elsősorban. A fentebb említett Adidas és Kalenji cipőkkel 2011 év második felében illetve a  2012-es évben több félmaratont is teljesítettem. A Nike félmaraton után elhatároztam, hogy nekimegyek a 2012-es Budapest Maratonnak. Ehhez vásároltam egy új cipőt…

Maraton, asics gel supremacy: a cipő nagyon profi. Futóélményként leginkább az adidas cipőjéhez tudnám hasonlítani: nagyon király a cipő talpának a kialakítása. Aki futott már maratont tudja, milyen fontos, hogy minden részlet passzoljon. Hát bátran mondhatom, hogy a cipő használatával a 42 km beton után nem voltak izületi gondjaim (persze izomláz igen J) úgy jutottam végig a távon, hogy egyenletesen tudott szellőzni a lában a felsőrész kialakításának hála, illetőleg sem sarok, sem térd gondjaim nem voltak. Szerencsére sem a verseny alatt, sem pedig utána.