Triatlon: Boronkay Péter vb második helyéről mesél

Boronkay Péter, miután Európa-bajnok lett májusban a mozgáskorlátozottak kategóriájában a triatlon eb-n, Vancouverben a triatlon világbajnokságon is rajthoz állt, és remek versenyzéssel ezüstérmet szerzett. Az alábbi interjúban a vb-ről és az eb-ről is mesélt a triunfo-nak.

Milyen volt a lisszaboni Európa-bajnokság hangulata és szervezése?
A verseny hangulata nagyon jó volt. Sajnos nem együtt érkeztem a magyar csapattal, az ép triatlon válogatottal, ők a verseny helyszíne melletti szállodában laktak, mi pedig a központtól egy órányira lévő szálláson. Kísérőm és segítőm Szörfi Diána volt, aki folyékonyan beszél angolul, ő intézte a hivatalos ügyeimet, ráadásul ez a sportág sem idegen számára, hiszen kétszeres maratoni táv teljesítő. A verseny szervezése és lebonyolítása nem volt tökéletes, már csak azért sem, mert a speciális neoprén ruha, amit a tavalyi világbajnokság előtt vettem a verseny folyamán eltűnt a depóból, és az Eb arany után kicsit megijedtem, hogy a vancouveri vb-n hogy fogok úszni, de a későbbiekben ez megoldódott .

Milyen emlékeid vannak a győzelmedről?
Úgy mentem ki, hogy a tavalyi vb negyedik hely után - alig egy perccel lecsúszva a dobogóról - mindenképpen az első háromban akartam végezni, és az már csak fokozta az örömömet, hogy aranyat szereztem. Ebben a sportágban jó úszónak számítok, a második helyen jöttem ki a vízből, a depózás is nagyon jól sikerült, és innentől kezdve végig vezettem.

Te vagy Magyarország első (AWAD, mozgáskorlátozott) triatlon Európa-bajnoka. Ez mit jelent számodra?
Mivel a parasport történetében viszonylag új sportágról van szó, büszke vagyok rá, hogy én lettem Magyarország első Európa-bajnoka. Sokat jelent számomra, hiszen rengeteg munkám van benne. Napi nyolc óra munka és három-négy óra edzés mellett azt gondolom, kiérdemeltem a bajnoki címet. Sok para triatlonistával beszélgettem, akiknek szponzoraik vannak, ebből élnek és napjaikat az edzések töltik ki. Nem kell a támogatók után futkosniuk.

Az Eb után egy hónappal következett a vb, amelyen ezüstérmes lettél. Számítottál -e arra, hogy világbajnokságon is ilyen jól szerepelsz?
Titkon reméltem, hogyha minden jól megy, akkor a legrosszabb esetben is dobogón kellene végeznem, ezt vártam magamtól. Kanadában az edzőmmel, Bella Péterrel voltam kint, aki a FONESZ jóvoltából tudott velem jönni. Egyedül nem tudtam volna megoldani a dolgokat. Szükségem volt a tanácsaira és a segítségére a depóban.

Milyenek voltak a verseny körülményei?
Vancouverben elég hűvös, esős idő volt, ez megmutatkozott az óceán hőmérsékletén is, hiszen mindössze 11.9 Celsius fokos volt, a triatlon versenyek történetében még nem volt ilyen hideg, ezért az 1500m úszást lecsökkentették 900m-re. Az új neoprén ruhám, amit a helyszínen vettem - a másik ugye eltűnt az Eb-n - annyira bejött, hogy az AWAD atléták ötven fős mezőnyéből harmadik helyen jöttem ki a vízből. Ezt követte a kerékpározás. A depózás elég lassan ment, mert az úszás után teljesen átfagytam. Sok időt elvett az öltözködés. A futást a nyolcadik helyről kezdtem. Az első pár kilométeren alig éreztem a lábfejem, annyira el volt zsibbadva. De ennek ellenére sikerült fölfutnom a legjobbakra. Így végül a német versenyző mögött az abszolút, vagyis a kategóriákat összevonva nézve a második helyen végeztem.

Milyen volt a vb szervezése és hangulata?
A vb megnyitója csodálatos volt, egy aquatic centerben rendezték. Hatalmas akváriumokban delfinek, cápák, bálnák voltak. Az étkezés és kiszolgálás tökéletes volt. Nagyon finom, változatos ételek közül lehetett választani. A záró bulin a díjátadó gála is jó volt, koncerttel és jobbnál-jobb ételekkel. És az ezüst mellett a legnagyobb siker számomra, hogy gratulálhattam a spanyol Javier Gomeznek, aki az elit ép versenyzők világbajnoka lett. Miután kiszúrtam a tömegből csak nekem engedte meg, hogy egy közös képet is készítsek vele, aztán el is tűnt a nézőtéren.

Mesélj a városokról, Lisszabonról és Vancouverről!
Lisszabonban nem volt túl sok időnk, de a főbb látványosságokat azért sikerült megnéznünk. Maga a város gyönyörű, sok történelmi épülettel. Vancouverben is volt időnk körülnézni. Voltunk hajókiránduláson, a nyílt óceánon, ahol láttuk a vadbálnákat, ami nagy élmény volt, hiszen természetes környezetben láthattuk őket. Gyönyörű volt a Stanley-Park, ami kétszer akkora mint a Margitsziget, sok látnivalóval, mint például az ősi indián totemek, és a szabadon mászkáló mosómedvék és mókusok.

Milyen volt az eredményeid fogadtatása itthon?
Az Interneten élőben közvetítették a versenyt, így a családom, a barátaim és a sportág hazai képviselői élőben láthatták a célba érkezésemet, valamint a verseny napján és estéjén már több magyar honlapon is jelent meg cikk az Eb és vb eredményeimről. Mindenki nagyon örült a vb ezüstnek, senki nem számított ekkora sikerre, még Szekeres Imre honvédelmi miniszter, a Magyar Triatlon Szövetség elnöke is külön gratulált nekem a helyszínen. Itt szeretném megragadni az alkalmat, hogy köszönet mondjak a támogatóimnak: a SFERA San Kft-nek, a FONESZ-nek, a Kecskeméti Mozgáskorlátozottak Sportegyesületének, a Magyar Triatlon Szövetségnek, az Alföld Pack Kft-nek, a C&T travelnek és természetesen a szülőknek és a barátoknak, mert nélkülük ez nem sikerült volna.

Most, hogy vége a nagy világversenyeknek, mi következik?
Hazaérkezésem után egy hétig pihentem, több meghívást is kaptam a hazai médiából, ahol az élményeimről meséltem. Az edzéseket tovább folytatom, hiszen július 5-én indulok a visegrádi tereptriatlon OB-n . Utána július 12-én Zánkán egy nemzetközi fél Ironman versenyen állok rajthoz, valamint szeretnék részt venni a nagyatádi hosszú távú triatlon versenyen.

Pihenés, nyaralás?
Lesz egy hét az Adrián a családdal a nagyatádi verseny előtt, de ide is viszem a kerékpáromat és mindennap fogok edzeni is.

További terveid, mit tervezel jövőre?
Jövőre szeretnék részt venni először a hazánkban, Budapesten megrendezésre kerülő duatlon Európa-bajnokságon, amelyen szintén rendeznek külön futamot az AWAD (mozgáskorlátozott) versenyzőknek. És szeretnék jól szerepelni. Ezután következik ausztráliai világbajnokság és szeretnék világbajnok lenni!

Forrás: http://www.triunfo.hu/

Képek: http://www.delmagyar.hu/; http://www.triunfo.hu/