Futás - Mi van a Budapest Maraton mögött?

Október 11-én ismét Spar Budapest Maratont rendez a BSI, ahol – a tendenciáknak megfelelően- rekordszámú indulóra számítanak. Azt a legtöbben már tudjuk, milyen a tömegben állni, és hangos zenére elindulni, de kevesen ismerjük a másik oldalt: hogyan áll össze sokak várva-várt maratonja. A Mozgásvilág erről kérdezte a BSI egyik ügyvezető-versenyigazgatóját, Kocsis Árpádot.

Nagyvonalakban vázolva, milyen lépései vannak, mondjuk egy budapesti félmaraton megszervezésének az évre elosztva?

K. Á.: Értékeljük az előző évet az esemény után egy hónapon belül. Májusban beadjuk a következő évi engedélykérelmet, tehát idén májusban beadtuk. Meg is kaptuk júliusban az engedélyt a következő évre, lemegy szeptemberben az esemény, ezt értékeljük valamikor október végén utolsó szögig, akkor eldöntjük, hogy milyen változások vannak, ha van bármi változás. Novemberben eldöntjük, hogy milyen változások szükségesek, bővítjük-e a programot. December környékén eldöntjük a marketing stratégiát, főleg a hazait. A külföldi promóció az már korábban megvan, a külföldi kampány már elindul az esemény napján. Valamikor november vége, december elején elindul a nevezés, és utána pedig zajlanak a különböző marketinglépések, és valamikor olyan február környékén, bő fél évvel korábban kezdjük el a konkrét engedélyeztetést, amikor utcára lebontva a kerületektől is megkapjuk a különböző engedélyeket, területfoglalásokat. Elindul közben egy logisztikai tervezés és valamikor június tájékán a közreműködők szervezése, tehát a személyzet összeállítása, melyik funkcióba hány ember kell. Valamikor előtte másfél hónappal véglegesedik az útvonal összes kérdése, hiszen Budapesten rengeteg építkezés van, útfelújítás van, amelyet a hatóságok se ismernek pontosan egy évvel korábban. Ekkor véglegesítjük ezt a részt, és akkor gyakorlatilag az utolsó két hónap arról szól, hogy a legapróbb részletig a megvalósítási tervben mindent pontosítunk, az emberekkel megbeszéljük, hogy mi a feladatuk pontosan, elkészülnek a feladattervek. Az utolsó hét pedig az építés, és maga az esemény az utolsó néhány napban. És persze a fizikai utómunkálatok is eltartanak kb. 1 hétig.

A területfoglalás többnyire formaság, vagy tárgyalni is kell gyakran az illetékesekkel?

K. Á.: Ez abszolút nem formaság. Van erre egy menet, ha valaki eseményt tervez Budapesten, akkor milyen lépéseket kell megtenni, és ez egyáltalán nem formaság. Még a tradicionális eseményeknél se, hiszen a területek változnak, átalakulnak. Mondok egy példát: a Margitsziget státusza, hogy ott milyen szintű események mehetnek be a fűre, vagy nem a fűre, hogy igénybe vehetünk-e nagyobb területeket, tehát ez abszolút nem formaság. Értelemszerűen van egy bizonyos előnye a nagyobb és hagyományos eseményeknek, de folyamatosan és minden évben végig kell csinálni a lépéseket. Egy félmaratonos példa: pár éve jöttünk el a Széchenyi fürdő elől, mert egyik évről a másikra kitalálták, hogy a Széchenyi fürdő előtt csodálatos díszparkot csinálnak virágokkal. Addig nekünk az egy hatalmas eseményterület volt, díjkiosztással, háttérben a színpad háta mögött a Széchenyi fürdő épülete, egy csodaszép hely. Kiderült, hogy nem csak nem mehetünk rá a területre, hanem azt nekünk kőkeményen védeni kell, hogy az emberek még véletlenül se tapossák össze. 

A teljes interjú itt olvasható

Forrás: mozgasvilag.hu

Kép: EO Fotó