" A pekingi olimpiáig még kisebb szervezeti átalakítások sem zavarhatják meg az intézményben zajló munkát." - derül ki a Népszabadság birtokába került, Horváth Ágnes miniszter nevével jegyzett dokumentumból. Ugyanezen javaslat szerint az olimpia után, az "egyetlen észszerű megoldást az jelenti, ha a jelenlegi helyszínen egy modern, a XXI. század színvonalának megfelelő sportegészségügyi centrummá alakítással biztosítják a működést".

A Gyurcsány-kormány előző egészségügyi minisztere, Molnár Lajos a kórházi ellátórendszer szűkítése során az elsők között zárta volna be a Sportkórházat. Az intézet megszüntetéséről szóló első sajtóhírek után, "széles körű összefogás" próbálta menteni a menthetőt. Politikusok, sportdiplomaták az egész magyar sporttársadalom küzdött az intézmény megmaradásáért.

Berkes István főigazgató szerint a kórház szerkezetátalakításával összefüggő intézkedések nehéz helyzetbe hozták az intézményt. A korábbi száz aktív ágyas kórházban csak negyven aktív és hatvan rehabilitációs ágy maradt, a belgyógyászati osztályt, a doppingellenőrző laboratóriumot meg kellett szüntetni. A munkatársak harmadát bocsátották el, felére csökkent a sebészeti beavatkozások száma. A túlélésre esélyt adó egynapos sebészeti pályázatot elutasították. Az intézmény gazdálkodását kincstári biztos irányította. A főigazgató szerint veszélybe került a sportorvosi hálózat működtetése, a korábbi 176 intézetből, amelyek országszerte a kötelező sportorvosi vizsgálatokat végezték, mára csak 105 maradt. Az évi 370 ezer vizsgálatért 402 millió forintos állami támogatást kaptak. Ez a vizsgálatonként körülbelüli ezer forint azonban nem fedezi az intézményhálózat fenntartását, működtetését. S mindemellett ott van a 2002 óta készülő, befejezetlen új kórházi épület. A kívülről csaknem késznek látszó épület belsejében csak a csupasz válaszfalak állnak. A befejezéshez a főigazgató szerint legalább négymilliárd forint kellene.

Forrás: MOB; http://www.sportkorhaz.hu/