Extrém akadályfutás már hazánkban is

Bocsássátok meg nekem, de ezekről a versenyekről és a növekvő népszerűségükről mindig az jut eszembe, hogy nemrégiben a srácok többsége mindent elkövetett nehogy be kelljen vonulnia katonának, most meg fizet érte, hogy szívassák egy kiképzőpályán és baromi büszke ha teljesíti :-)

Szerintem ez olyan kicsit, hogy amikor kedvem van, szívesen megmozdulok, elmegyek ide-oda. De ettől még a tornaórát ma is kegyetlenül gyűlölném, hogy kicsike, most fuss, most ugorj, most pattogtasd a labdát, menj játszódni, brrr...

Inkább abba is hagyom, még mielőtt kiütközik valami posszttraumás roham, nem biztos, hogy a környezetem tudná mire vélni. :)

Bozót, azt csak a naivan jóhiszemű sosemvolt-katonák gondolják, hogy a seregben az idő nagy része kiképzéssel zajlik, illetve zajlott anno, még az általános hadkötelezettség idején. Az sajnos egészen másról szólt.

:(((((

Liverpool, szerintem erősen függ attól is, hogy ki hol (és mikor) szolgált...Én nem voltam katona, de elég sok férfi van a családunkban, a többségnek bár vannak kellemetlen, sőt egyenesen nagyon rossz tapasztalatai is, de azt mondják, többet adott, mint amennyit elvett.

@Tullius:Persze ami kötelező azt mindig utáljuk :)   amiért még fizetünk is az meg egészen felmagasztalódik :)

OFF ON

@Bozót: hááát... nyilvánvalóan sok függ attól, ki hol szolgált, bár szerintem ez nem annyira a "hol volt jobb", hanem a "hol volt kevésbé rossz" kérdése. Annak ellenére, hogy a leittasodóban lévő férfitársaságban hamar előkerülnek a katonaélettel kapcsolatos vidám sztorik, ez az esetek döntő többségében a "mindent megszépítő múltnak" köszönhető.

Amit előnyként lehet említeni, az a tapasztalat-szerzés - mégpedig azon (kesernyés) tapasztalatok megszerzése, amelyek révén a fiatal suhancok hamarabb értek férfivá, mint a katonai szolgálatot megúszó többi fiatal. Pedig elvben valóban lehetett volna fizikai edzettséget is szerezni, de sajnos erre nem igen jutott alkalom

OFF OFF

Én amúgy egy eddig egy Fighters' Run-on vagyok túl... hát, még a futás része ment a legjobban, a többi akadályt igen gyatrán teljesítettem :(

Bozót! Én voltam "katona". Az én kiképzésem konkrétan abból állt hogy kopaszként folyamatosan értelmetlen dolgokkal szivattak az előljáróim és korábban vonult katonatársaim. Bakancs bokszolás, stokizás, fegyverpucolás, sorakozás, alaki gyakorlatok, reggelitorna, őrszolgálat, konyhai munka, körlettakarítás, stb. Nagyjából ilyesmikkel ütöttük el az időt a seregben. Egyszer gyalogoltunk 15 km-t menetfelszerelésben, majd gázállarcban kúsztunk-másztunk egy mezőn 5 db füstgránát füstjében, ami inkább egy vicc volt mint egy kiképzés. Az egy év alatt 1-szer voltam éles lövészeten ahol 6 azaz 6db éleslőszert(sajnos a magyar büdzsé ennyit engedett katonánként) lőhettem ki egyes lövéssel, majd a szakaszvezető kilőtt egy rövid sorozatot amit megnézhettünk élőben! Ez azért valjuk be elég kevés ahhoz hogy most bármiféle lősportot utálnom kellene. Akadály pályához még csak hasonlót sem láttam testközelből, úgyhogy nem volt szerencsém kipróbálni sem. :-)  Szóval kocsmai legendák ide vagy oda, a magyar katonaság csak az adófizetők pénzének pocsékolására volt jó, semmi másra. "Sokat" futottunk diákként tornaórán (sokkal többet mint az átlag sorkatona eltölt akadálypályán), nem is szerettem igazán, most mégis szivesen, fizetek hogy lefuthassak mondjuk egy Budapest maratont! ;-)