Edzésleírás

Kecskemét - Ladánybene - Dabas - Alsónémedi - Budapest - Vác - Kismaros -Szokolya - Királyrét

Tekerés a Börzsöny Trail-re

163km , 9.5 h (bruttó idő, indulástól érkezésig)

Nem tudom mikor született meg a terv a fejemben, hogy kerékpárral menjek fel a Börzsöny Trail terepfutó versenyre. (Lehet, hogy 
mindig is ott volt. :D )
Mivel délelőttös voltam és szombaton nem kellett dolgozni így ezzel sem volt gond. Úgy terveztem hajnalban indulok, hogy bőven 
legyen időm pihenni. Be is állítottam az órát hajnali kettőre és ki is vergődtem az ágyból hétkor. Azután a szokásos "tervezgetés" 
és az indulás tologatása egy-egy félórával. 10 körülre kinéztem egy kempinget ahol egy faházas szállásra pályáztam de végül 
meggondoltam magam mert egy főre magas felárat kértek. A sátrazás pedig azért hiúsult meg mert egyszerűen azt mondták, hogy 
este már nem tudnak fogadni másnap meg egyáltalán nem lesz senki személyzet .... na ennyit a magyar kempingezésről... 
Megkérdeztem még egy szállást, ott pedig telt ház volt. Na fel is bosszantottam magam és felcuccoltam a sátrat-matracot- 
hálózsákot a biciklire és indultam, lesz ami lesz. 11:30.
Az első említésre méltó esemény, hogy még Kecskeméten a Széchenyivárosban megszemlélhettem közelről egy lakástüzet a második 
pedig az, hogy Ladánybenén megálltam egy fagyira ahol 70Ft-ot kértek csak egy gombócért. 
Dabasig ez az útvonal gyakorlatilag forgalommentes. Több bringást láttam mint autót. Dabas után viszont, Sárinál, rá kell térni 
az 5-ös főútra amiről ez már egyáltalán nem mondható el és táblák is tiltják a kerékpározást. De sajnos néha szinte 
rákényszerítik a bringást, hogy ilyen módon törvényt sértsen.
Alsónémedire érve már igencsak éhes voltam ezért megálltam egy hamburgerre. Azt hiszem Hambi kuckó volt a neve. Nekem 
nagyon ízlett amit adtak. Ajánlott.
A Budapesten való áthaladástól féltem egy kicsit, hogy sok időt fog igénybe venni. Úgy is indult a dolog de végül elég jól 
haladtam mert a terveimmel ellentétben, más bringásokat követve, rámentem a Lágymányosi-hídra és a budai oldalon kitérő 
nélkül lehetett gurulni az Árpád-hídig. Azon visszamentem a pesti oldalra és innen már csak a Váci út követése volt a feladat. 
Többé-kevésbé sikerült is kerékpárúton megoldani egészen a Budapest határát jelző tábláig. Ott jött az amire azt mondom, hogy a 
szabálysértésbe való kényszerítés. Mert a kerékpárútnak vége lett a főútra pedig kirakva a tiltótábla és majd csak Dunakeszire 
átérve egy körforgalomnál a semmiből folytatódik. Minta mi sem lenne természetesebb.
Vácon automatát vadásztam és vásároltam kis vacsorára valót. Ittam egy citromos sört is.
Vác után Verőce, rögtön utána Kismaros. Itt letérés a Duna mellől és enyhén emelkedő úton még 10km a célig.
Még figyelgettem a szálláslehetőségeket de már kezdett körvonalazódni egy vadkempingezés. Királyréten áthaladva találtam egy 
pihenőhelyet ahol egy lakóautó parkolt. Gyanítottam, hogy ők is ott fognak éjszakázni. Pár km-t még tekertem de már kezdett 
sötétedni és egyre lassabban is haladtam. Azt hittem lemerültek a telepek pedig csak az út emelkedett egyre inkább. A 
szürkületben nem tűnt fel csak amikor visszafordultam a pihenőhelyre.
Ettem pár falatot, felállítottam a sátrat (csak az egyik réteget mert a külsőt feleslegesnek tartottam) majd leheveredtem. 9 órám 
lett volna aludni. Éppen elszundíthattam amikor valami éktelen mód elkezdett csörögni mellettem. Két méterre tőlem volt egy 
kuka ami tele volt flakonokkal és sörös dobozokkal. Arra járt rá valami állat egész éjszaka. Amikor kezdett világosodni azt hittem 
nem jön többet. Nemhogy nem jött, hanem még "ugatni" is elkezdett. De legalább megtudtam, hogyan ugat az őz. :)
Ezek voltak az első Börzsöny Trail terepfutó verseny előzményei.