Anita, én nem szoktam figyelgetni az ilyen érzékleteket. ettől még élvezem a futást, azt élvezem, hogy kellemes magasan (de azért nem túl magasan) van az intenzitás és hogy megyek előre, valahová, valahova tartok, tehát a mozgás élménye.. :) nem nagyon figyelem az olyasmit, hogy süt a nap meg fúj a szellő. másrészt, élvezeti szempontból nagyjából egyformák a futásaim, ezt minek részletezni? be szoktam írni h "jól esett", ennél többre nincs szükség sztem, mert különben írhatnám ugyanazt mindennap..  (tehát h jó volt a mozgás élménye, az úton futni előre, meg ilyenek)

Feri, hát igen. amúgy nem vagyok lelombozódva. egy kis frusztráció néha, de általában nem koncentrálok erre se.

Senki nem orül annak, ha a múlt évihez viszonyítva jelentős mértékben csokken a teljesítménye, Móninál sajna most ez kovetkezett be. Ha ilyen megkozelítésben nézzük nagyon is érthetődő, hogy le van lombozódva.

De kitartás, ennél mindig jobb lesz majd.

Abból, hogy a leírásaidban rendszeresen az van túlsúlyban, hogy mennyire el vagy keseredve a formaveszteség miatt. Ha magamból indulok ki, az ember arról ír, ami foglalkoztatja. Ha futás közben lesz*** azt, hogy milyen a formád, és élvezed, hogy süt rád a nap, vagy épp kellemes a hűs szellő, vagy átéled azt, mennyire jó, hogy futhatsz, akkor automatikusan azt írnád (ill. én azt írom, mert az járt a fejemben). 

köszi!

Briel, ö, hát, már rég nem az egészség miatt futok..=)

Anita, azt honnan a csudából veszed, hogy elnyomja a futás örömét?

Sajnálom, hogy a futás örömét ennyire elnyomja nálad a teljesítmény iránti vágy :-(

Azért hajrá persze...

Mellesleg nagyon jó ez az új kép, csak nem látni a pofidat. :-)

Én is azt mondom, mint Briel, türelem. A nagy tapasztalt futók is azt mondták, a fejlődéshez idő kell. Ha egy nehéz időszakban vagy, netán éppen túl vagy rajta, akkor az a legfontosabb, hogy tudjál regenerálódni. Ha ez sikerült, szépen fel lehet építeni az alapokat. Hidd el, a legfontosabb az egészség. A mozgás örömét már most megkapod. Én, amikor február végén valamivel kikészítettem a jobb lábszáramat, hasonló időszakon mentem át, mint te. El sem tudtam képzelni, hogy fogok-e tudni futni még, de acélosan kitartó voltam, hogy megcsinálom. Pihentettem néhány napig, majd teszteltem magam, mikor ok a terhelés. Lassú regenerálóval kezdtem. Először a lejtőzés nehezen ment, majd egyre jobban és jobban. Végeztem 1-2 jóga ászanát, ami a pihentetés, és regeneráló edzések mellett igen hatékonynak bizonyult. Tudd, hogy vagyunk itt jó páran, akiknek fontos vagy, bízz bennünk, és a legfontosabb, hogy bízz magadban. :-)

Nyugi Móni, a sérülés miatti kihagyáson túl kell lenni. Türelem, lesz ez jobb is. Egyébként most szerintem tök jó nyugis volt a pulzusod, tettél valamit az egészségedért, szóval jó az út! :) Jön majd a tempó is. Egészségedre!