Edzésleírás

Mátrabérc teljesítménytúra 2012

Kezdjük az elején. Vagyis az eleje előtt. Az utolsó két edzésen valamiért nyomta a bokámat az egyébként eddig jól bevált terepfutócipőm. Ez illetve az utolsó edzés félkudarca nem voltak jó előjelek. 

Pénteken a 14:00-s gyöngyösi busszal startoltam Sirok felé. Ezt csak azért írom le mert el akarom mondani, hogy felszállt mellém egy figura aki folyamatosan köhögte szét a bacilusait. Nem gyengén idegesített. Próbáltam tapadni az ablakra és eltakarni az arcomat... brrrr.... de, hogy ezt is miért említem majd a végén derül ki. 

A Gyöngyös-Sirok járaton tömegnyomor van a Mátrabérc előestéjén mert Budapestről hozza az ottalvókat. Ezért inkább úgy döntöttem, hogy Eger felől közelítem meg a célállomást. Így is lett. Valamikor 19 és 20 óra között meg is érkeztem a sportcsarnokba. Elmentem kajálni és villanyoltásra már alvási pozicióban voltam. Füldugóval felvértezve a horkoló túrázók ellen. :) 

A füldugós móka olyan jól sikeredett, hogy reggel kicsit meg is szunnyadtam. Nem kicsit megijedtem amikor felnéztem és azt láttam, hogy mindenki fel van öltözve. Sajnos így éppen csak el tudtam készülni a második rajthozszállító buszhoz. Enni sem tudtam csak néhány falat sonkát tudtam legyűrni meg a buszon egy tábla csokit.

A rajtba érve nem volt nagy öröm azt látni, hogy amikor a busz parkolt le akkor indították a tömeget útra. Mindegy. Kitöltöttem a papíromat, elrajtoltattam magam és a nyomukba eredtem. :)

A vártnál gyorsabban sikerült a gyalogos csapatokon túljutni. Bár szeretek előzgetni de a botos embereket nem szeretem.  Főleg amikor valaki fújja az orrát az ösvény szélén a bot pedig a hóna alatt és úgy kalimpál vele a hegyes végével hátrafelé mintha direkt akarná kiszurkálni sporttársai szemét. Ennél kicsit jobban kellene egymásra figyelni. Persze azokkal semmi bajom akik rendeltetésszerűen használják. De az előbb említett dolog illetve a gyorsabban haladók felbuktatása az nem rendeltetésszerű használat. Talán ennek kapcsán még meg kell említenem, hogy volt szerencsém hallani egy "sporttárs" eszmefuttatását aminek a lényege a futók gyalázása volt és hogy miért nem futnak olyan rendezvényen ahol csak futni lehet. Ugyan mi lehet a baja a futókkal? Hogy el kell őket engedni? A gyorsabb gyalogost is el kell engedni. Mást nem tudok elképzelni. Meg a duma, hogy szokott ő a végén látni nagyon befáradt futókat. Na azért megkérdeztem volna, hogy gyalog hogyan éri utol a végén befáradt futókat. :) Ennyit a negatívumokról. Vissza magamhoz. :)

Kékestetőig semmi említésre méltó nem történt. Talán annyi, hogy a cipő egyelőre nem nyomta a bokámat. Kékestetőn tea várt. Ittam egyet és már téptünk is lefelé. Annál is inkább mert a tetőre érve esegetett az eső és a széllel kombinálva kicsit hűvös volt. A Galyatetői elágazáshoz közelítve a 24-es mellett (az erdőben) futva éreztem, hogy jól megy a móka. Csór-hegy is meglett gyorsan, nem kellett sokat töprengeni felfelé kapaszkodás közben. :D Nemsokára utolértem Kimmel Peti sportársat akivel sikeresen elbeszélgettem a Galyára való mászást így arról nem is tudok nyilatkozni mert egyszer csak azt vettem észre, hogy fent vagyunk. Közben kaptam Petitől kekszet ami igen csak jól jött mert csak csokim volt és az nem vált volna be mint kizárólagos üzemanyag.  Galyatetőn ki kellett volna térni venni valamit. Így viszont jól elvoltam Mátrakeresztesig. 

Mátrakeresztesen sem éreztem igazi fáradtságot még. Viszont ekkorra már jól megdolgozta a cipő a bal bokámat és nem volt kellemes amikor jobbra lejtett az út és a lefelék sem. 12:06-kor értem a pontra. Gyakorlatilag 1:58 alatt kellett megmásznom a Muzslát és levágtatni a célba ha benne akartam lenni az áhított 8 órában. (13km amiből az első 6km szinte csak felfelé a többi meg csak lefelé néhány kisebb dombocskával) Ebben még akkor sem bíztam, ha megittam egy energiaitalt és ettem rá egy Mars szeletet. :) De aztán megindultam felfelé és reménykedtem... főleg abban, hogy lefelé nem lesz komolyabb baj a bokámmal. Végül nem volt. Fájt de lényegesen nem lassított. 13:53-kor regisztráltak a célban 07:50-es idővel. 21 percet sikerült javítanom a két évvel ezelőtt elért legjobb időmön. :) Örültem. Bedobtam pár pohár szörpöt és elfogyasztottam a töltöttkáposztát amit az ebédjegyre kaptunk. :)

Miután kényelmesen le is tudtam tusolni elbattyogtam az eredményhirdetést nézni és közben vonatot a mobilon. Meg is állapítottam, hogy 12 perc múlva indul. Úgyhogy rohantam is vissza a hátizsákomért, megkérdeztem merre van a vasút és szaladtam is a nagy zsákkal. Amikor pedig megláttam az állomást akkor rohanó fokozatba kellett váltani mert igencsak "állt megfelé" a vonat és még volt pár száz méterem. De azért elértem. Szurdokpüspöki-Hatvan-Keleti pu.- metro-metro-Nyugati pu.-Kecskemét. 9-re itthon. Hanem....

A Nyugatiban felszállt egy látássérült molett lány. Velem szemben foglalt helyet. És amikor elindultunk elkezdett köhögni. De brutálisan és folyamatosan. Na ez már sok volt egy kicsit. Így Ceglédig álltam inkább a folyosón. 

Így volt ez a Mátrabérces kiruccanás. Jövő hét vasárnap ismétlés. Már versenykörülmények között. :)

 

2 hozzászólás

Hófutó 4391 napja

Na ezt a magyarázatot még nem hallottam. Képzelem mi történne ha egy vaddisznó ugrana ki elé. :)...

Köszönöm szépen! :) Igazából azt hiszem az "egyéb problémák" miatt lett kicsit lassabb a második. A kettő között csak pihentem. Persze a munka mellett. :)

stirma 4391 napja

Nekem egyszer azt mondta egy túrázó, hogy azért nem szereti a futókat, mert halálra rémül tőlük, amikor elhúznak mellette:) Biztos rossz a lelkiismerete:)) Amúgy meg egészségedre, nem semmi két egymást követő hétvégén lenyomni ezt a kemény túrát!