Edzésleírás
ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ Katasztrófra.
A szokásosnál kicsit jobban megvoltam fázva, kicsit fájt az oldalam/hasam már induláskor, de azért nagy nehezen eltudtam indulni. Úgy voltam vele, ha nem fog menni kiállok.
3 kört szerettem volna 130-140 körüli pulzussal. Az eleje közepesen ment, a 2.kör viszont már rossz volt. A fordító után aztán megelégeltem, elkezdett kicsit a fejem is fájni, úgyhogy a 3 kört 2-re változtattam.
Lehet, hogy ez a 2 kör is sok és inkább ki kellett volna hagyni a futást és pihenni, holnap kiderül...
Most nem csak azt nem hiszem el, hogy az IM-et meg fogom tudni csinálni, de azt sem, hogy a maratont lefutottam szintidőre. Most talán 7 óra alatt teljesíteném. Nagyon nem érzem! Igaz mostmár elkezdtem úszni és bringázni is.
Ennyit a tegnapi kis sikerélményről, most hatványozottan adtam mindent vissze. Borzasztóan elment a kedvem az egésztől. Remélem csak azért éreztem rosszul magam futás közben, mert nem voltam 100%-os (habár a futás maga jól ment, csak szarul esett). Ha ez még el is múlna holnapa és visszajönne a kedvem, akkor sem lenne ugyanez.
Futás végére aztán megkérdőjeleződött bennem minden: megérte ennyi időt és energiát rászánni a spotra? Elég nagy baj, hogy ez felmerült. Ráadásul nem vagyok teljesen meggyőzödve arról, hogy tényleg megérte, ez a baj.
Mindenesetre most már nem lehet kiszállni, csinálni kell tovább.
Szellemi és fizikai mélyponton/gödörben.
ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ.
Gyugyo 4814 napja
Nyugi! EZ teljesen normális! Én 364napon ezt érzem, mármint azt,hogy "hogy a p-ba tudom ennyi idő alatt megcsinálni az IM-et" :))) Ez így van jól!