Edzésleírás

Nem igazi kerékpározásról beszélhetünk. Kivettem régen használt szobakerékpáromat a sutból, mivel úgy éreztem dedugult orral még mindig nem szerencsés futni menni. Szombaton szedtem össze mindezt az EDF futáson. Hiába úgy látszik valaki plecsnit kap a futásaiért és van aki valamikor dáthát akarom mondani náthát.

Beraktam Chris Rea-tól a The Road to Hell 2 lemezt és már ennek megfelelően indult is az út a pokolba. Ezzel egyet is kellett értenem, már lassan így érzem magam, hogy már megint majd egy hete nem futkároztam. Aztán a képzelet szárnyain eljutottam Texasba is.

Érdekes, hogy a pulzusom milyen alacsonyan ment s az orrom is egész jól bírta. Aztán nem bírtam tovább űlni. Egyrészt nem szokta a cigány a szántást, azaz a maki a nyerget s a hátsóm nem tetszését nyilvánította, másrészt azon tűnödtem, ha ilyen jól kapok levegőt, miért nem megyek ki futni? Mivel nem kaptam választ magamtól, abbahagytam a tekeréssel egybekötött lemezhallgatást, megírtam eme szösszenetet és most lemegyek azért is futni egyet...