Edzésleírás

Hegyi szakasz...

 

Előzmény: 6-kor akartam indulni, de a reggeli nyújtózás során annyira begörcsölt a bal vádlim, hogy még 8-kor is csak sántikáltam... Készülődés közben gyanúsan magas volt a pulzus, már ekkor sejthető volt, hogy nehéz nap lesz a mai...

 

1. hegy: Nagykopasz.

Bevezető tekerés országúton. Semmi extra, lassú reggeli haladás, igyekeztem alacsonyan tartani a pulzus - sikertelenül. A nap néhol nagyon erősen tűzött, bántam, hogy nem sikerült a korai indulás. Az erdőbe érve frissítettem egyet, majd a kezdeti síkot kellő örömmel tettem meg. Azonban alighogy elkezdődött a hegy, a pulzus rég látott magasságokba szaladt. Lábaim többet kívántak (ekkor még, naivan...), de nem adhattam meg nekik, amire vágytak. Lassan és szenvedve mentem, pulzus közben az egekben. Borzasztó szenvedés volt az egész hegymenet. Nagyon rossz út, nagy meleg, magas pára. Persze nem ezért voltam gyenge... A tisztásra érve meg kellett állnom frissíteni, mert teljesen elkészültem. A kilátóhoz már teljesen megtörve értem. Leírhatatlan szevedés volt az egész hegymenet... Megpróbáltam összeszedni magam, ettem-ittam, gondolkoztam. Nyilván fel akartam adni, ekkora szenvedés mellett nem láttam értelmét az egésznek. Még 2 hegy volt hátra, én meg már teljesen kész voltam. Szerencsére nem adtam fel, nagy nehezen továbbmentem.

Leereszkedés Nagykovácsiba. Az út továbbra is elég rossz, megengedni nem tudtam. Egyszer annyira átadtam magam az élvezeteknek, hogy letértem a figyelt turista jelzésről, és fogalmam sem volt merre járok. Egy kicsit bóklásztam az erdőben össze-vissza (más szóval: eltévedtem), majd érzésre gurultam tovább lefelé. Szerencsére minden út Nagykovácsiba vezet, így haladhattam tovább a terveknek megfelelően.

Országúton mentem a városig. Meglepő módon nem ért semmi atrocitás, az autósok olyan körültekintően kerültek ki, mintha nem is itthon lennék... Persze az eksön nem maradhatott el. Előbb a bkv dudált le (fogalmam sincs miért, az út szélén kussoltam jó tempóban), majd egy smártos arcnak jelentett megoldhatatlan kihívást a körforgalom és a biciklis együttese... Katasztrófa...

 

2.hegy: Hármashatár

Hűvösvölgyi út->toronyiránt kis utcák->Szépvölgyi út. Nyilván itt is eltévedtem párszor, sokat térképeztem, kezdett elegem lenni az egészből. Emelkedett már itt is rendesen. A HHH-re befordulva rögtön megálltak a lábaim. Pulzus ismét az egekben, a nap tűz, emelkedő meredek, mi kell még? Valahogy felmásztam gyökkettővel a csúcsra, aztán ott még mászkáltam egy kicsit erre-arra, mert még nem jártam itt. Kis pihenés, evés-ivás, nézelődés, majd lejtmenet. A lejtő nagyon hamar véget ért, nem is értettem, miért tartott olyan sokáig ugyanitt felfelé menni...

A hegyen többször is találkoztam egy magyar bajnoki mezben tekerő fehér kellys-essel, nem tudom ki lehet az. Viszont profi létére köszönt a kis amatőrnek, ez jól esett. Úgy látszik ennyit számít a jó gép meg a mez :)

Fenyőgyöngyénél éreztem a természet hívó szavát, ez eltérített eredeti tervemtől: mentem inkább tovább felfelé a szépvölgyin (hegymenet), amíg tartott az út, majd be az erdőbe is. Nem sok fogalmam volt arról, hogy merre járok. Kerestem egy tisztást, hogy betájolhassam magam. Szétnéztem, érdekes látvány tárult elém: alattam erdő, aztán tisztás, távolabb meg a következő hegy, ahova tartok. Hát akkor ez így pont jó lesz folytatni az utat! Toronyiránt haladtam, átvágtam az erdőn. Gyalog ereszkedtem lefelé, biciklit toltam, mert a sziklákon lehetetlenség volt haladni. Sétálgattam lefelé egy darabig,  mire leértem a hegyről. A tisztáson kicsit megzavarodtam, mert semmi támpontot nem találtam hirtelen, hogy merre menjek. Kicsit kóboroltam, majd nagy nehezen megtaláltam a Hűvösvölgyi utat. Onnan bicikliúton le a hegy lábáig.

 

3. hegy: Jánoshegy

Éreztem, tudtam, hogy ez már sok lesz. Eddigre már eléheztem, éhes-szomjas voltam, minden bajom volt. A Jánoshegyi útig halálomon voltam, a lábaim alig mozogtak, a pulzus meg... Nagy nehezen értem csak fel a kisvasút parkolójához. Muszáj volt pihennem és számvetést készítenem. Combfeszítők már nem voltak, kalória sem már régóta. Üldögéltem kicsit, hogy regenerálódjak, közben 1 kérdés járt csak a fejemben: leereszkedjek vagy tovább a hegytető? Nyilván felfelé mentem tovább. Szenvedtem, de már nem érdekelt. Tudtam, hogy mindjárt vége már. Lassan mentem, de az utolsó egyenesen kordonok között a közönség buzdítása teljesen magával ragadott. Próbáltam menni egy nagyobb tempót, de gyorsan kipukkadtam. Valahogy felértem, kész!  Megvan a 3 hegy, amit akartam! A gerincen bóklásztam még szokás szerint, integettem a közönségnek és örültem. Ez volt a legjobb, végre felérni. Normafánál ismét pihenés, ettem-ittam keveset, árus néni gátlástalanul drága volt...

Összeszedtem magam, aztán legurultam. A kilátót már nem vállaltam be, nem láttam értelmét. Gurultam lefelé úton, terepen, semmi extra. Ennyi volt.

 

Egész nap elég rossz volt a gyomrom, nem tett neki jót az izotóniás lötty. Ritkán van ilyen probléma, de ma nagyon rossz volt. 

Minden összevetve nagy szenvedés volt az egész, elég gyenge voltam, többet vártam magamtól. Persze rossz terep, nagy meleg, éhezés, eltévedés, gyomorfájás stb... Kifogásnak jó, de oknak kevés. Nem ezért voltam ma olyan, amilyen...

Magam is meglepődnék, ha az idénre tervezett 3 mérföldkő közül bármelyik is összejönne. Reálisan nézve nincs sok esély... Szinte rokkant vagyok, mindenem fáj, futni nem tudok. A biciklis mérföldkavicsokkal nem lesz gond, az látszik a mai napból.

Fájdalmak: problémás jobb térdet sokszor éreztem, erős emelkedőn fájt. Végére a bal is. Combfeszítők kikészültek. Mindkét csukló megfájdult a végére és a derekam is. Ja, és a sok ülés a nyeregben sem volt túl kellemes.

Pozitívum: végre vége :) Túráztam egy jót, megcsináltam amit akartam. 3 hegy, lesz még jobb is.

3 hozzászólás

Fari 5063 napja

gratula a kitartásodért!!!ujfajta izotoniást,gélt ezért jo edzésen kiprobálni,versenyen nincs meglepetés....ha a "profi" nem köszön egy másik kerosnak,az az én szememben bunkoság(sajnos van rá példa versenyeken)pinend ki magad,jot mentél!!!!igy tovább!!!

mr puhány 5064 napja

köszi :) ettem, volt jó sok cerbonám meg ilyesmi. csak kevés volt :(

monique 5064 napja

szép tekerés :))), 5 óra tekerés alatt muszáj enni, ha túl sokszor magas a pulzus; tehát ez normális!