Edzésleírás

Nagypénteki tökéletes program: látássérült futótársammal 33 kilométer Keszthelyről indulva Fonyódig. Ez volt a terv.

 

Ez már a 3. közös futásunk, és mostanra sikerült a görcsösségem levetkőzni, és egy józan állandó felméréssé szelídülni a félelmeimnek. Mindig figyeltem az utat, mérlegeltem, hogy miről kell,  hogy tudosítsak neki, miről nem.  Egy kis egyensúlyvesztése volt egy pocsolya miatt, de szerintem szépen ment a dolog. Gábor végig halkult, csendesült, bennem semmiféle kétely nem volt, hogy meg tudjuk csinálni a mai etapot. 21 kilométernél elhatározta, hogy kiszáll. Beszéltem neki a maratonfutók különleges társaságáról, hogy ha könnyű lenne, mindenki maratont futni, de ez egy kiválasztottság, amiért küzdenki kell. Laci pedig az étkezés jótékony hatásairól. Sajnos nem jött tovább, én viszont ezt a nagypénteki 33 kilométert meg akartam tenni. Így Gábort a Férjem vitte kocsival a Fonyódi vasútállomásra, míg én odafutottam egyedül. Furcsa volt az agyamnak átkapcsolni "normál futó" üzemmódban. Még jó darabig kettőnknek néztem az utat. Jót tett a lelkemnek a Fonyód előtti nyílt balatoni szakasz Badacsony látványával. Vasútállomásnál 32.8 km volt és megláttam a moló végét, éreztem, hogy oda kell futnom. Szerencsére a Férjem és a kisfiam is ott volt, és a Fiammal tettem meg az utolsó 300 métert.:-)

 

Még soha nem kísért a Férjem hosszú futás alkalmával, de most nagyon jól csinálta, kitalálta a pontokat. Óriási köszönet érte.

 

62.3 kg

3 hozzászólás

Liller 2241 napja

Dóri! szivecske :)

ikerkaszat 2245 napja

Köszi Eszti, Laci fogalmazta meg a kocsiban hazafelé, hogy ők sokkal többet adnak nekünk, mint mi nekik. Sajnálom, hogy nem edzhetek rendszeresen ilyen emberekkel. Mondjuk írtam a Látássérültek sportegyesületének, hogyha bárkiről tudnak a környéken szóljanak, de eddig semmi:-(

vizimuu 2245 napja

Sokszor mondtam már, de most megismétlem: nemes lelkű ember vagy, örülök, hogy a barátod lehetek!