Edzésleírás

Veitsch maraton.

Terv úgy futni, ahogy jól esik, ha elindulnak a lábaim, nem fogom vissza magam, de nem is erőltetem a tempót. Végül szinte végig Balogh Andival mentem, végig dumáltuk az egész futást, kivéve az aszfaltot a végén (persze, mert 4:55-el rohantuk a célba). :-)

Az idő ideális volt, az elején napos és fülledt, de aztán beborult és a szél is fújt kicsit. Andival - bár először futottunk együtt - teljes összhangban haladtunk, szerencsére sikerült rávenni, hogy az emelkedőket ne fussuk meg. :-) Az alaptempója gyorsabb az enyémnél, de igyekeztem tartani, bát azt hiszem, visszafogta magát, hogy ne purcanjak ki. :-) Persze a folyamatos csivitelés felvitte a pulzust (u. ennyi volt az átlag, amikor a T100-at megnyertem) és zabálta a kalóriát, de most ez a jóleső futás kellett mindkettőnknek. Igaz, így a frissítés háttérbe szorult és nem lett ideális, de ez így volt jól. A célban már jó páran vártak minket, jó volt a hangulat.

Ami még bearanyozta a napom: egy idősebb férfi odajött hozzám, amikor molyoltunk a kocsinál és kezét nyújtva gratulálva azt mondta, hogy nagyon elegánsan futottam:-)

Köszönet Violának és Glocknernek a társaságot és a fuvart.