Edzésleírás

Imola, új városom. Most számot kéne vetnem, az új év elől lezárni a múltat. És talán tényleg arra van most szükségem. Lezárni egy szép évet, amely egy gyönyörű kisfiúval ajándékozott meg engem, és egy fájdalmas évet, amely elvitte örökre édesapámat. Egy évet, amely egy új otthont adott nekem,egy évet, amely messze vitt barátaimtól. Egy évet, amely időre megszabadított a gonosz közelségétől, és egy évet, amely kísértetként lebegteti előttem a gonoszt. Egy évet, amely megmentette a koraszülött kisfiamat, egy évet, amely hagyta, hogy két hónapig kórázban szenvedjen egy újszülött lélek. Egy évet, amely megmutatta, kik az igaz barátok, egy évet, amely újabb árulokról tépte le a leplet.

Egy évet, amelytől annyira féltem, és egy évet, amel végül megbocsátott.

 

Mi lesz! Ülök magamba roskadva, fáradtan, úgy érzem, nemcsak a testem, de valahol legbelül is elkoptam, elhasználódtam. Valami tervet, erőt keresni kell, Tervet készíteni, hogy ne laposodjak itthon el.

Ami erőt ad!

Az új év mit hozhat?

Kerestem, találtam. Új terv, és megtáltosodva futottam fel a emelkedőn (na jó, lasssú, de lelkes voltam).

És minden nap arra a napra fogok gondolni, mert újra belevágok, maratonista szeretnék lenni újra! Vajon sikerül? Meglátjuk!