Edzésleírás

Futás a Kamarerdőben

Attila kinézte ezt a pályát. Jónak tűnt, tetszett, lelkesen érkeztem meg, mondván, futunk egy masszívat.

No, ez sajnos nem jött össze. Attila már az első párszáz méteren ki akart szállni (rossz cipő és vízhiány), de azért felhúztam az emelkedő tetejéig, csak hogy ott kis híján felfaljanak a csahos kutyák. Már ezen az első szakaszon is kavarogtunk egy sort, a többiről nem is beszélve. A második dombra már egyedül mentem, és a tetején a sorompó mögött, a cövekek mentén folytattam volna az Y-elágazásig.

A gond csak az volt, hogy a jelölt helyen két sorompót is találtam cövekekkel, azok mentén pedig vagy 8 Y-elágazást. 10 perc föl-le séta/kocogás után mentem arra, amerre a térkép alapján jónak véltem, aztán kilyukadtam egy műútnál - önkéntes szemétlerakó az árokban, a túloldalon meg ott strihelt valami random sarkangyal. Csak pislogott kifelé a bamba fejéből. Miután felsimertem a helyzetet, még a vér is meghűlt bennem. Csak semmi olyan, arról volt szó, hogy csúnyán eltévedtem. Telefon Attilának, megyek vissza, amerről jöttem, aztán haza innét, mielőbb!

Nagyon messze van a Kamaraerdő, számomra kezelhetetlen az itiner (ezen lehetne segíteni), ráadásul a pálya egy falkányi idegbeteg kutya mellett visz; nem fogok ide kijárni.

Jóval többet mentem, mint a hivatalos 5,7 km, de GPS híján a kiírt távot vittem fel. Ez a tempó ilyen terepen még nagy jóindulattal sem nevezhető futásnak, de így jött össze. A legközelebbi majd jobb lesz.

Más: viszafelé a villamosról láttam a Kóbor Jánost, de minimum valakit, aki a megszólalásig hasonlít rá! :)

 

2 hozzászólás

Tullius 4086 napja

Legalább egy emlékezetes "futás" volt. :)

mrob 4086 napja

De jó, hogy nem mentem zsákbamacskázni:)