Edzésleírás

Pár napja Noncsa írta az egyik edzéséhez, hogy túl meleg volt, nincs ehhez mostanság hozzászokva. Sokáig hezitáltam, hogy válaszoljak-e neki, hogy csak ne tessék panaszkodni, már mióta várjuk a szép időt, végre itt van! Végül nem írtam meg neki, és milyen jól is tettem, mert akkor most nem szabadíthatnám rá az éterre a mai futás alatt felgyülemlett hiszti- és panszáradatot!

Szóval 10:30 körül elindultam, hétágra sütött a nap, ennek megfelelően rövidnadrágban és ujjatan trikóban vágtam neki a mai edzésnek. Mivel hétvégén nem tudok majd hosszút futni, és mára szabadságot vettem ki, így semmi akadálya nem volt, hogy ma egy jó hosszút fussak. A terv 30 km (nem tudom, a maraton előtt fogok-e még tudni igazán hosszút futni, kicsit aggódom is emiatt).

Fel a Lágymányosi-hídig, onnan pedig a Duna mellet végig a Margit-szigetig. Gyönyörű idő, napsütés, élvezem minden pillanatát. Aztán beértem a szigetre, na itt már kezdett melegem lenni. Találkoztam Szabival, aki épp "plakátolt", futottunk is kicsit együtt. Aztán szembejött egy működő csap, ahol én azonnal meg is álltam frissíteni, nagy szükségem volt rá. Úgy terveztem, hogy1 kört megyek a szigeten, aztán vagy még egy Gellért-hegyet vagy egy Kopaszi-gátat futok. Egy kör után vissza is indultam, és a rakparton jutott eszembe, hogy basszus, nem ittam a szigeten, a Nike futóklubnál levő kútból. Ott valahogy kiment a fejemből, 1 km múlva már éreztem, hogy ez nagy hiba volt. A rakparton végig szenvedtem, szomjas voltam, melegem volt. Bár a tegnap leírtak fényében jobb lett volna egy Gellért-hegyet futni, de nagyon erőtlennek éreztem magam. Inkább elmentem a Kopaszira, aminek nagy előnye, hogy vannak ivókutak (és wc is, bár ez alkalommal arra nem volt szükségem, csak a teljesség és a reklám kedvéért írom). Szóval benyakaltam egy csomó vizet, lemostam az arcom, kezem, bevizeztem a hajam, gondoltam ez kitart 4 km-t, amíg megcsinálok egy U-t. Az U első felében érezhetően felfrissültem, mint akit kicseréltek. Még az U második szárának az oda iránya is jó volt, aztám paff, megint meghaltam, melegem volt, elegem volt. Azon kezdtem aggódni, csak napszúrást ne kapjak, mégiscsak hoznom kellett volna magammal sapkát...

Az U-t befejezve újabb kiadós ivás-mosakodás következett, hogy kibírjam a hazautat. Itt már egyértelműen hisztis voltam, minden zavart, próbáltam árnyékról árnyékra haladni, és azzal vígasztaltam magam, ha ez a futás tök haszontalan is volt a maraton szempontjából, viszont az UB-re jó kis felkészülés! (bár annak talán kicsit rövid).

De mielőtt bárki összeszidna engem, szembesítve a fent említett érvekkel, miszerint örülj, hogy tavasz van, mióta ezt vártad, ezért nyavalyogtál 3 hónapja, azért azt is muszáj megemlítemen, hogy gyönyörű szépen lebarnultam :) és pontosan tudom, hogy egy-két ilyen meleg edzés, és hozzászokom és jó lesz. Nem fogok elfeledkezni a frissítésről és jól fognak esni a meleg futások is. Csak ez így elsőre kicsit váratlanul és felkészületlenül ért. Nem tudtam, hogy ENNYIRE meleg van :P

2 hozzászólás

unabambina 4092 napja

hajrá csajszi :)

Noncsa 4093 napja

Én a napfényt nem bírom, a meleg az ok:)