Edzésleírás

Kecskemét - Városföld, Dózsa lakótelep - Borsihalom - Nyárlőrinc - Alsóúrrét - Kecskemét 55.36km 

35km-ig minden ugyanúgy ment mint eddig csak más úton és nem ért véget a móka. Ma azon a vidéken futottam ahol 14 éves koromig éltem. Mindig szomorú látni a lepusztult tanyákat ahová gyerekként annyit jártunk "szomszédolni". És persze a miénket is, bár azt már akkor is csak megboldogult apám imádságai tartották egyben, szerintem. 

Borsihalomnál a valamikori bolt és kocsma helyén már csak egy kocsmácska van. A legendás kocsmáros helyett már csak egy srác van aki csak mesékből tudja, hogy ott bolt is volt. Mivel nyitva volt bementem és fogyasztottam 3-3dl hideg almalevet és ásványvizet. Ezt valószínűleg jól tettem mert a pulzusom amit már nem tudtam kordában tartani visszaesett  és meglepő módon 5-6km tudtam futni úgy, hogy gyakorlatilag nem zavart be az óra. Akkor újra kezdődött. Ami végképp bosszantó volt, hogy érezhetően gyorsabb voltam de az átlagtempóm tovább romlott. Ezen még gondolkodnom kell miért lehet mert ezt már többször tapasztaltam. Nyárlőrincre kb. a 40km átlépése után értem és megtörtént a csoda. A pulzusom éppen a felső határon stabilizálódott és az átlagtempó romlása megállt 07:53-nál sőt néha visszanézett 07:52-re. Nyárlőrincen feltöltöttem a batyumat vízzel és megettem az utolsó Dörmit (4 volt) és az utolsó só-kapszulát (3 volt). A kaja így éppen-éppen volt csak elég. Erre a távra már komolyabb anyag kell.

Nyárlőrincről teljesen ismeretlen úton indultam vissza Kecskemétre, a vasút mellett. Délelőtt a Google Föld-ön kibogarásztam, hogy végig van út. Első osztályú. Itt-ott van homok bőséggel de az is kell. :) El is neveztem az utat Macskák Útjának mert szinte minden bokorban macskaszemek villogtak. 

Hab a tortán, hogy a végére még 3 másodpercet javult az átlagtempó. Ez persze minimális de az biztos, hogy nem lassultam be.