TAVALYI PB-m: 24:42, 16,18-as átlag. 

Idei 1.dobogókő, nagy ellenszélben: 29:31, 13,52-es átlag, 56 rpm

Idei 2.dobogókő, kis hátszél: 26:52, 14,96-os átlag, 54rpm, 149bpm

MOSTANI DOBOGÓ, sztem semleges szél: 25:36, 15,65-os átlag, 64rpm, 151bpm, SB! 

(ELŐSZŐR KÖNYÖKÖLTEM HEGYRE FEL! Úgy látszik ennyit számít....Lehet amúgy ettől kezdtem el érezni a hátam..)

Brutál rossz állapotban indultam el. Tegnap azt hittem, hogy ma reggel végre jó állapotban fogok elmenni, de semmi sem változott. Eleve az volt a szabályom, hogy csak akkor mehetek edzeni, ha legalább 10 órát alszok. De megint kidobott az ágy 6:xx-kor, 7óra alvás után. Vicc, egész héten ez megy. Igazából mostmár lesz****** az edzéseket, nem akarok/kell fogyni, verseny sem igazán érdekel, és mivel kedvem se volt túl sok ma ezért semmi sem szólt az edzés mellett. Csak mivel totál komás voltam semmi más értelmes dolgot nem tudtam volna csinálni, az idő pedig véges, ki kell használni. Úgyhogy mégis csak elmentem, hogy ne vesszen kárba az idő és ne legyen lelkiismeret furdalásom.

Az elején a szigeten kezdtem, kicsit kísértem Alonsot. Nagyon hülye egy idő van, erős szél és hideg. Szerencsére vittem kartyűt, de ha tudom hogy ilyen idő lesz vittem volna dzsekit is. Odafele szembeszelem volt, vissza hátszél. Viszont Dobogókőn sztem szélcsend volt. Miután felértem és elkezdtem csokit majszolni gyorsan megnéztem az EO-t és láttam, hogy az idei SB-mtől kb. 40másodperccel le vagyok maradva (ami 26:52, a mostanit viszont valamiért 27:36-nak láttam). Az eredeti tervem amúgy az volt, hogy 2 kört megyek. Az elsőt lazán végig beülve (ez így is történt), a második viszont lendületesen. Végül ezen változtattam, mivel kifele a szél nem tetszett, ráadásul a hátam is elkezdett rendetlenkedni (pedig amúgy szépen javul!). Nagyon úgy éreztem, hogy az ülés dőlésszögé rossz, pedig ugyanolyan, teljesen egyenes volt, mint a hét közepén az alonsoval való közös tekerésnél, de most ez nagyon nem volt jó. Mivel azonban minimális hiányzott (legalábbis azt hittem) az idei PB-hez és éreztem magamban az erőt elindultam egy második körre. Jó tempóban is mentem, de hamar éreztem, hogy ez nem fog menni, illetve túl kockázatos. Benáthásodtam (szokás szerint) és a hátam sem volt jó, úgyhogy hamar visszafordultam.

Ami nagyon tetszett az a lejtmenetek, kezdek ráérezni. Még nyilván sokat lehetne fejlődni, most is full biztonságin mentem, mégis messze legjobb időket hoztam Dobogókőről le és Pomázra le is. Gondolom azért a szél is sokat segített...Elég fasza volt 60km/h felett menni többször is.

Ez az edzés bizakodásra ad okot. Az elején nagyon szarul éreztem magam, a Flórián elindulva éreztem/tudtam, hogy esélyem sincs a PB-re. A totális szarkedv,motiválatlanság,kialvatlanság kombóval egyszerűen nem lehet jót menni. Úgy látszik ennyit számít az, hogy könyököltem. Mi lesz, ha egyszer motiváltan, kipihenten megyek és még zenét is viszek??