Edzésleírás

Ezzel a futással kapcsolatban elég vegyes érzéseim vannak. Elindultam a depóból, hát látom ám, hogy a bryton nem csatlakozott le a pulzus szenzoromról, így az órám nem mutat pulzus adatokat. Ó fene! Újratervezés. Futok érzésre. Hát érzésre igen pocsék volt, be volt állva a vádlim. Ez szerencsére 1 km alatt rendbejött. Elkezdtem kicsit haladósabbra venni, azonnal éreztem, hogy hasmenés kerülget. Ó fene! Újratervezés másodszor is. Tempót visszavettem, jobb lett, gyorsítottam, hasmenés, lassítottam, jobb lett, gyorsítottam. Ezzel elszórakoztam a fordítóig. A diszkomfortot csak fokozta, hogy a szűk kavicsos erdei úton kellett előzgetnem nagyon sok futót, alig lehetett elférni. Visszafele már jó volt, a frissítőpontok között haladtam rendesen., cikáztam a többi versenyző között. Az utolsó két kilit próbáltam már maxon nyomni. Nem nagyon ment. Keringés lett volna még, de nem vitt jobban a lábam. Nyugtáztam, hogy az van mint az első félmaratonomon. Több állóképesség kell, hosszú még nekem egy ilyen verseny. Az órámat nézve elég csalódott voltam. 49 perc... Én 47:30-at terveztem. Persze utólag láttam, hogy mások is lassabbak voltak, mint szoktak. Összességében a 18. időt futottam a női mezőnyben, a korosztályomban pedig csak Szentpéteri Dia futott gyorsabban. Szóval arányaiban jót futottam, nem tudom mitől volt ennyivel lassabb a tempó, mint terveztem. Ez az érthetetlen lassúságok versenye volt. Hál' isten jön a futó versenyszenzon, végre kiélvezhetem a tempómat :D

---