Sport

(verseny)

Edzés ideje

00:31:00

Edzésleírás

Ball Above All Division 3 - 2018 Season 1

Dubai Royals - Flying Camels 47:48

 

Az év első meccsének kicsit félve, vegyes érzésekkel indultam neki. Az előző szezonban bajnokok lettünk, igy elnyertük a jogot, hogy felmehessünk egy csoporttal feljebb játszani, majd az én ötletemre végül mindkét bajnokságban inditottunk csapatot. A játékosok bajnokságok közötti elosztásából azonban voltak viták, ami odáig fajult, hogy majdnem kiszálltam a csapatból, de aztán végül lenyeltem a békát, és rendeztük a nézeteltéréseket. Lett viszont egy rakás új tagunk, akikkel sosem találkoztam, és mindig nehéz olyanokkal együtt játszani, akiket egyáltalán nem ismersz, és meccs körülmények között kell összecsiszolódnotok. Ráadásul az idei két edzés arra legalább jó volt, hogy hosszú kihagyás után ne itt fogjak először labdát, de az ott mutatott teljesitmény nem sok bizakodásra adott okot.

 

Nagy meglepetésemre az edző a kezdő csapatba jelölt. Egyrészt szeretek kezdeni, mert igy fokozatosan lehet felvenni a játék ritmusát a többiekkel, másrészről viszont a padról beszállva már nagyobb rálátása van az embernek a játék képére, intenzitására, illetve az ellenfélre. Az első negyedben inkább még csak ismerkedtem az új csapattársakkal. Az egyik új, fiatal csikóval Charlie-val hamar megtaláltuk a közös hangot, gyors volt, agilis, ügyes és jó dobó, igy agyon-tömtem labdákkal, amiket rendre értékesitett is, ezzel rengeteg gólpasszot jegyeztem ma. Az új centerünkkel viszont, aki amúgy egy szimpatikus nagydarab feka srác, nem nagyon találtam a szinergiát. Jól játszott, küzdött, lepattanókat, szedett, pontokat dobott, de folyamatosan méltatlankodott.

 

Meglepően jól kezdtük a meccset, el is húztunk. A magam részéről nem látszott az idegesség, nem hibáztam, és kézben tartottam a csapatot a pályán. Az egyetlen visszás a játékomban az volt, hogy mivel kaptam egy könyököst az arcomba az elején, és felszakadt a szám, igy elgurult a gyógyszerem, felhúztam magam és onnantól ütöttem-vágtam, a másik oldalon meg dőltem jobbra-balra, feldobtam magam. Amivel ugyan sikerült néhány támadót, sőt még technikait is kiharcolni, de közben fölösleges faultokat is beszedtem, másrészt baromi paprikás lett a hagulat, ráadásul eléggé kizökkentett. Gyorsan le is ültettek, mielőtt elfajultak volna a dolgok (a felpaprikázott ellenfél ugyanis el akart kezdeni apritani) vagy mielőtt kipontozom magam. Ezzel együtt higgadtabban kell játszanom a jövőben, mert nem fogják mindig tolerálni a szinházat, illetve ez ellenünk is fordithatja a birókat. Támadásban sajnos sok labda nem került vissa hozzám a meccs elején, igy egyetlen rossz kinti vállalásom volt, de azt meg muszáj volt eldobnom, mert lejárt volna a támadóidő. A technikaiért megitélt büntetőket viszont berámoltam.

 

A második negyedre megint jött az idióta sorcsere, ami gyorsan megváltoztatta a játék képét. Nagyon rossz volt a padról tehetetlenül végignézni, ahogy az előnyből hátrány lesz, és az edző ennek ellenére sem nyúl bele a meccsbe. Igy amikor visszakerültem a pályára a második játékrész elején, futhattunk az eredmény után. Nagyon jó, kemény védekezéssel apránként talpra álltunk, sok volt a szerzett labdából könnyű inditás-kosár. Emellett a centerek küzdöttek nagyot a palánk alatt. Én is bepakoltam 2 kosarat a második félidőben. Ezzel visszajöttünk a meccsbe, és innen fej-fej mellett haladtunk. A végjátékban megvolt minden esélyünk a győzelemre, több lehetőségünk is akadt hogy átvegyük a vezetést, hiszen egy pontnyi volt csak a különbség az utolsó percekben, ám egyik lehetőséggel sem tudtunk élni, és hiába védekeztünk remekül, egy-két egyéni hiba is becsúszott a végén, igy sajnos ha egyetlen ponttal is, de alulmaradtunk.

 

A vereség ellenére senki nem volt mérges, vagy rosszkedvű, mert egy nagyon jó, biztató meccset játszottunk egy sebtében összeállt, össze nem szokott csapattal. Illetve ezt a meccset nem az utolsó percben buktuk el, hanem az elkönnyelműsködött második negyedben. A magam részéről szintén örültem, a kovácsolódó csapat mellett a saját teljesitményemnek is. Nem voltam bizonytalan, irányitóként abszolut kézben tartottam a meccset és a csapatot (az én karmesterkedésem alatt jól végig pozitiv volt a mérleg). Nem adtam el labdát, gyakorlatilag csak biztos dobásokat vállaltam, egyetlen rontott hárompontosom volt csupán. Emellett rengeteg szerzett labdával és gólpasszal hoztam játékba azokat a társakat, akikkel ma játszottam először. Egyedül a centerünk nem tűnt valamiért elégedettnek a mutatott játékkal, nem tudom mi lehetett a gondja. A kondim még mindig messze a csúcsformától, de végre védekezésben is haraptam, hajtottam, ezt mutatja a sok szerzett labda is. Az egyetlen felróható negativum ma a sok fault és a hiszti voltak. Nem kellene ennyit foglalkoznom a biráskodással, illetve keményebben kellene játszanom, nem feldobni magam az első lökésre. Ezúttal mondjuk volt rá okom, hiszen konkrétan arcba könyököltek, és most a Jászai Mari dijas alakitás nagyjából be is jött, két kiharcolt technikaival, de van, hogy pont az ellenkezőjét érem el vele. A játékban kellene inkább elégtételt venni (ami ma viszont nem sikerült) főleg úgy, hogy tudom jól, ha felveszem a kesztyűt, nagyon kemény ellenfél tudok lenni. Azért összességében soha rosszabb meccset. Csak legközelebb inkább plusz egy legyen ide a végeredmény.

 

Statisztikáim:

Kezdő, 31perc

Pont:            6

Lepattanó:   3

Gólpassz:    8

Szerzett:      5

Eladott:        1

Kiharcolt:     3

Fault:           4

IBM:            17

Dobás:        4/2

Tripla           2/0

Büntető:      3/2