Nem, nem ülök :) Bár ez egy amolyan elmegyek lefutom és lesz amilyen lesz verseny volt. Különösebben nem készültem rá.

Egy hónapja még egy erősebb hosszú futásnak akartam betudni, de a verseny hetében túlságosan sokat pihentem (nem tudtam kimenni futni), így megfutottam azzal a pulzussal, amivel a maratoni távokat szoktam.

Sőtt. Nem is gondoltam, hogy ilyen magas pulzussal tudom még hozni a verseny végét. Az utolsó 4-5 km-en már 160 felé közelített, amivel meg félmaratonokat szoktam futni. De úgy voltam vele, hogy jöjjön, aminek jönnie kell, én már most nem lassítok. Gyorsulni mondjuk nem gyorsultam, sőtt, sokat lassultam a végére. 

És mégsem fáradtam el annyira, mint két éve, amikor 1 percel futottam csak jobbat.

Piszok sokat számított az elmúlt két év edzései, a hosszú versenyek. A szervezet nagyfokú adaptációja a tempóhoz és a hosszú távokhoz kívűlről nem látszik, de egy jól megfutott maraton megmutatja a fejlődést. Ha nem is javuló időben, de javuló érzésben :)

Ahogy elnézem, azóta sem ülsz a babérjaidon. :)