Sport

(verseny)

Edzés ideje

04:03:30

Távolság

42.2 km

Tempó

05:46 p/km (10.40 km/h)

Edzésleírás

Balatonman futás (9. idő)

Össz: 11:59:20 (8. hely, korosztály 2.) :)

BESZÁMOLÓ (barátoknak, rokonoknak ismeretterjesztő is, ezért terjengős, szájbarágós, nem rövid....cserébe hosszú)

Pontosan 1 éve tart az Ironman mánia, azóta alárendeltem a mászást is (!) ennek a célnak. 10 évesen futottam először maratont, azóta teljesen egyértelmű, hogy ironman-t is csinálnom kell, de sajnos elment 20 év és én letértem az állóképességi sportok útjáról. Sebaj, innen szép nyerni.

Szinte napra pontosan 1 éve belerohadtam egy Tiszatavi rövid távba (1,5-40-10), úgyhogy kijelentettem, hogy biztos, hogy nem csinálok teljes távot idén (3,8-180-42). Aztán hazafelé onnan már terveztük is az edzéseket Sebivel meg Krisztivel :)

Ezt a teljesítményt elsősorban nekik köszönhetem. Az ötletgazda és motivátor szerepében: öcsém (szintén ironman, szintén itt, szintén durva), a támogató, edző, testi-lelki társ szerepében a felülmúlhatatlan feleségem (már olimpiai távú triatlonista, korábban világbajnok öttusázó, és persze a gyönyörű gyermekeink gyönyörű édesanyja).

Szóval elkezdtem edzeni érzésre, aztán kiolvastam a világhálót, egyre tudatosabban építkeztem, sok km (magamhoz képest). 

Számokban (2017-es év):

kb. 3800 km bringa (ebből hosszú tekerés csupán 12 db)

1270 km futás (sok-sok munkába ingázás a büdös városbna főleg)

75 km úszás (20-szor nyíltvízben)

A leghosszabb bringa kb 150 volt, futás 30, úszás 2... hát ezekre nem vagyok büszke :D

Az egész lényege az volt, hogy úgy építsem fel az évet, hogy az a legkevésbé menjen a családi idő rovására. Többé-kevésbbé sikerült. Lényegében hajnalban edzettem, persze sok hétvége is volt közte, amiért külön köszönet és hála illeti Krisztit... <3

A felkészülésről még talán annyit, hogy többszázezer forintba (is) került. Ami nagyon durva. De cserébe nem költöttem másra :D És mindent rengeteg utánajárás után vettem meg, legeslegjobb árakon...

De ami ennél fontosabb: Beni kedvenc "biztosíts apa, mászom" játéka mellé erősen bejött a "futok, úszok, biciklizek, jó, apa?" játék... Domonkos első szavai között pedig a "hajrá-hajrá" szerepel taps-taps-al... :)

------------------------------

A felkészülés vége nem sikerült igazán. Volt egy egyértelmű csúcs, de az 1 hónappal a verseny előtt jött ki (Tata féltáv 5:07). Aztán egy hétre rá felejtős de gyors Bp man, ahol a cipő tönkrevágta a bokám :O Innen rémálom az Tusnádi utcában....csak 1szer tudtam kocogni az utolsó 3 hétben!!! De szerencsére helyrejött, a cipőt meg viszem majd vissza reklamálni (gyártási hiba lesz).

-------------------------------

Már csütörtökön nem dolgoztam, készülődtünk a családdal. Ide-oda pakolgatás. Szerencsére az idei rengeteg verseny miatt elég jól ment, nem maradt ki semmi.

Péntek leköltözés Szárszóra. Füreden este tészta vacsi, az kár volt. 

----------------------------

Sebivel 4 körül keltünk. Minden mozdulat be volt gyakorolva. Reggeli készítés is (!) hoppá. Kissé fájó szívvel hagytam ott az alvó családot. Esett. Vagy nem is, inkább szakadt.... Meg voltunk szeppenve. De ketten minden más, spanoltuk egymást, röhögtünk: elég nagy hülyeségnek tűnt az egész. 1 óra vezetés, aztán hajrá.

Nagyon nagyon hasznos volt az előző heti neoprén felvevős gyakorlat az 575-el, igazán profin ment, A baj azzal volt, hogy esett, mint atom, így teljesen zacskózni kellett mindent, ez meg is látszik vastagon a depó időkön. Még az elején bandáztunk egy nagyon szimpatikus, szintén első ironmanre készülő felvidéki sráccal. Aztán nem sok melegítés, de annál több hülyülés és be a vízbe. 

8:00-kor ellőtték a rajtot. 

Az elején még nem sejtettük szerintem, mi vár. Hideg volt s víz (17-8), de a neoprén etalon volt (sok vazelinnel nem is törte a nyakam). Viszont a hullámzás beütött :) Mint a gyerekek a tengerben, móka volt és kacagás. Konkrétan olyan emlékképeim vannak, hogy besírok: két gyorsúszó egymás lábvizén előtte, aztán felkapja őket a hullám és 2 m-el arrébb kötnek ki :D A körülmények nekem kedveztek: sok mell, egyenes irány, kevés unalmas karcsapás. 4 kör, egyre jöttem előrébb. Körönként vagy 100 m futás a vízben. Élveztem, sokkal jobban, mintha sima víz lett volna. A táv sokkal több volt az órám szerint. de abban a sok futkosás is benne van (parton is), úgyhogy 4000-et írtam be. Elégedett voltam, nem zavart, hogy elment az 1:20 reménye.

A depóban kezdődött a szötymötölés: sok zsákból ki a ruhát, stb. De belefér. Majd behozom a pályán.... :)

Bringára ülve hideg fogadott, meg persze az első 10 km emelkedője, úgyhogy nem izgultam. Ment minden, ahogy kell. Első kör gyors, második pihenő, harmadik gyors, negyedik pihenő. Ez volt a taktika. A pulzusmérő első pillanattól kezdve szabotálta az egész évben felépített pulzus-kontrollon alapuló taktikámat, úgyhogy maradt a (jó)érzés. Első körben komoly bringások hagytak ott, köztük csapattárs is (szintén első IM). Nem baj, helyén kell kezelni a dolgokat. a második kört 11. ként kezdtem meg...és fejeztem be. Sehol senki. Őrület. Egy teremtett lelket sem láttam csak a fordítónál. Itt komolyan elgondolkoztam: most vagy tekerek magamért, mert ezt akarom, vagy le is szállhatok, azt hazamehetek. De persze nem volt gond, csak a versenyszellem nem hajtott, ami nekem nehéz. Az új ülés vastag vazelinnel nagyon jól működött. Karmelegítő szár szintén (ujjatlan mezzel). Semmi panasz. Harmadik körben, ahogy számítottam: az olimpiai táv lassúit vadásztam végig, illetve a féltáv nagyágyúi értek utol (hagytak le). Király volt. gyorsultam. Negyedikre szép tempót vettem fel, beállt a féltávos kollégákkal a sorrend. Lehetett menni. Kicsit izgultam a lábam miatt, de semmi okom nem volt rá (hála Istennek). Bringáról még annyit, hogy a váltó nem volt az igazi, mikor ha nem most, nagygenerál után. mindegy. Végig csak a Sebi járt a fejemben, hogy ne kelljen EÜ okból kiszállnia, illetve ne is tolja túl az egészséges határon. Szerencsére nem adta fel, aztán rám is vert maratonon rendesen. Óriási ász, és az orvosa nem akarta hogy induljon....na szép, Atti :D Brniga 3. köre végén hatalmas és váratlan és köszönömszépen biztatást kaptam, mivel levonultak csak értünk Baécsira a nővéremék megszámlálhatatlna poronttyal. húúú, hát az érzés azért... :)

A futás előtti depó volt a katasztrófa. Minden zsákozással, szarakodással ment az idő, de szerncsére egyáltalán nem bosszantottam magam, sőt: végiggondoltam inkább mindent kétszer. Végre levehettem a hasztalan pulzusmérő övet is 8 óra után. Anyját. :P

Elkezdtem futni. Őrület, hogy mi fogadott a versenyközpontnál: Családom (régi és új), barátok, rokonok, hangszórók, molinók, tapsvihar, orkánüvöltés....beleborzongok, ha rágondolok. KÖSZÖNÖM Nektek. Hatalmas lendületet ad ám. Akármelyikőtök nekimegy ennek: én ott leszek az út szélén és üvöltök, ígérem!

16 kör. 15 percekkel meglehet az álomidő (12 óra). A 12 óra amúgy ezen a távon sokaknak etalon. Szerintem reális lehet bárkinek, 1-2 év kemény munkával, de abszolút teljesen amatőrként. Szóval ami síkon 12, az itt 13-13,5. Így számolok. Nekem tehát itt 13,5-en belül KELLETT lennem, de ha 12, az sem baj. rangot ad :D Adott is, de ez a vége majd.

Szóval volt némi fore-om, lassulhattam, de nem sokat. Ez nehéz volt. A félmaraton lement 2 órán belül, de lassultam. Esett a szutyok eső is, uh pólócsere.  A 12.-13. kör köryékén nehezemre esett tartani a tempót, jobban mondva megtalálni ehhez a motivációt. Szerencsére Sebi ÖRÖMfutása, mosolya, mozgása, szavai, pacsija ÉS a szerettektől kapott hatalmas biztatás megtette a hatását. Utolsó körben kellett csak komyolabbat futni, hogy ne legyen baj. Leírva vicces, hogy 5:20-as ezrek kellettek, ott annyira nem volt az. Szó szerint sprintenk éreztem. De meglett. Befutó Krisztivel, könnyek, csókok, ami kell :)

Frissítésről:

Minden egy év munkája, ez is. Kitapasztaltuk a legjobb cuccokat, időzítést, mennyiségeket, mindent. 

Reggeli: egy hatalmas adag gyümölcsös zabkása 5 körül, meg 1 szendvics. Úszás előtt 20 perccel fél szelet. Na meg víz. 

Úszás után víz, szendvics. Aztán High5 zero 2 kulacs, aztán csak víz. (bingán kb 5 l folyadék). Bringán 20 percenként fél szelet/banán. A megváltás néha epres ízű szelet formájában érkezett, illetve kétszer hozott kókuszos ízben, egyébként általában narancsos Biotech szeletet adtak fel és nyomtam le a torkomon.

A futás elején hányingerrel küzködtem, úgyhogy a tervezettől elmaradt (9 gél) a végeredmény (6 gél). Először High5 Isogel-ek (2), aztán 2 ingyen gél (biotech), aztán a végére 2 koffeines Decathlonos. Közte meg sótabletta illetve sós paradicsom, mikor mi. (egész futáson azzal játszottam, hogy minden kör szól valamiről: gél, paradicsom, pisi, pólócsere, sótabi, stb. csak legyen valami :D )

összességében a frissítést már oktatnom kéne: full energy 12 órán át, eü probléma nuku, 2 pisiszünet összesen. 9 l folyadél lement és be is épült. 

Maradványok: térd és bokafájás a következő nap, de az első masszázs után el is múlt. Combban erős izomláz (pulzuskontroll hiánya, nyújtás totális kihagyása). Mára (t+9 nap) már semmi. Már futnék. De Cipruson vagyok és itt nem adja a környék (zegzugos utcák, 33 fok, munka). Azért a múlt heti kirándulások Krk-ön eléggé nehezemre estek, mármint a szívemnek, tüdőmnek, úgyhogy jól kipörgettem a rendszert. :)

-------------------------------

Hála. Végtelen, elmondhatatlan. Istennek és a földi szereplőnek egyaránt.

Krisztinek, Sebinek, Benedeknek, Domonkosnak elsősorban.

Vagy inkább az ősöknek elsősorban? :) Szüleimnek, Andrisnak, Miklósnak, Papinak (akinek az éremgyűjteményét áhitattal nézegettük együtt gyermekkoromban, hallgatva a fnatsztikus történeteket).

A szurkoló testvéreimnek (Ibi, Atti, Anti, Dalma) és barátaimnak. Apósomnak, anyósomnak az egész éves kitartó gyerekvigyázásért :)

A távolról figyelőeknek.

Külön Ricsinek, Szabolcsnak (ez ám a Lélekszakadás), Balogh Robinak. 

--------------

Ui.: nem tudom, most mi lesz. A 40. évfordulóra megvan a terv, ez is csak egy szükséges tapasztalat volt ahhoz. Jövőre féltávok tuti. Egész tuti nem (elsősroban férj és apa lennék, meg munkám, sulim is van). De jön a tél, lehet mászni végre megint hóban-fagyban. Amúgyis az egy év felkészülés során mindösszesen egyszer vesztettem induripindurit a motivációból, amikor kimentem jeget kaparni a Tátrába :)

2 hozzászólás

domjani 2396 napja

Köszönöm, Robi! 

hdz715 2397 napja

Gratulálok! Ezen a pályán, ilyen körülmények között hihetetlen a teljesítményed. Elsőre ilyen ironmant... Mi lett volna, ha minden ideális? :) Persze az eredményed nem véletlen. Nagyon szépen felépítetted ezt a versenyt! A sok edzés, a felkészülés ami a versenyt megelőzte, na az az igazán kemény munka. Inkább azt illeti meg a nagyobb gratuláció! :) Sokan vehetünk példát rólad, így kell ezt csinálni Vasember! :)