Sport

(verseny)

Edzés ideje

01:15:48

Távolság

3.8 km

Tempó

19:57 p/km (3.01 km/h)

Edzésleírás

Az év leghosszabb napja, és tényleg. Bevallom őszintén nem igazán hittem benne, hogy képes vagyok rá, ezt elsősorban az utóbbi 3 hónapban végzett mondjuk úgy "edzésmunka" amit közel sem lehet elegendőnek nevezni. A leutazás előtt rendbehoztam a bringámat, és lélekben magamat. Fel akartam mentálisan készülni a Nagy Napra.

Nagyatádon a városi strand mellett lévő kempingben volt a szállásom, így a futóruházatomat ráértem este leadni. Napközben a sátorállítás és a bringaszerelés mellett, beültem a NAGYOK előadására - név szerint: Dr. Herr Gyula, Kindl Gábor, és végül de nem utolsósorban Dr. Zakariás Géza - hogy egy kis tudományt és rafinériát szerezzek a másnapi megmérettetésre. Minden évben hasonló dolgokról van szó, de szerintem ezeket nem elég egyszer elmondani, tudatosan érdemes minden évben átismételni az előző években megszerzett tudást.

Eljött az este és a pihenés ideje, a bringa menetkész, a depócsomagok összekészítve a futóholmik leadva. Eljött a pihenés ideje. Hamar el is aludtam, de 4 órakkor már csörgött is a vekker. Elég fáradtan ébredtem, még tudtam volna aludni. Reggelire nem igazán tudtam semmit sem letuszkolni, egy magnéziumot és egy multivitaminos plusszal indultunk el Gyékényesre. Mikor odaértünk elkezdett a puzlusom emelkedni, bepakolás a depóba. Bringán az utolsó apró beállítások, mindent a helyére tettem, néhány búcsú mondatt szüleimnek és egy nagy ölelés, majdnem hogy a könnyeimet fogta fel az úszószemüveg, legalább nem látták rajtam, hogy majdnem sírok. Laza 100m úszás után kikászálódtam a partra és közel 600 honfitársammal együtt vártuk az ágyu dörrenését, ami természetesen most sem maradt el. DURRR.

Az a sok ember a parton egyszerre iramodott neki a távnak és a napnak. Az úszás elején a tavaly szerencsésen megúszott dolgokat idén kamatostul megkaptam. Kétszer fejberúgtak, ezzel is megakadályozva a befele szivárgást a szemüvegen keresztül. 300m verekédés után kaptam még egy kellemesnek koránt sem mondható oldalrúgás is. Ezzel az első körömet meg is keserítették. Itt megfordult a fejemben az a bizonyos F betűs szó, amit egy IM verseny esetében elég korainak mondható. Nem esett jól az úszás, és nem is élveztem. Folyamatosan csúsztam le a lábvizekről. A második körre hozzá tudtam csapódni egy "vonathoz" akik szépen kihúztak engem is. Sok-sok fehér sapkás voltk közöttük, ők voltak az első bálozók. Mindenki darálta az utolsó 100m-eket, én szépen nyugisan a saját tempómat igyekeztem úszni. Ez a nyugis és korántsem élvezetes úszás az időeredményemen is meglátszott, a tavalyihoz képest 8 perccel voltam lassabb.