Edzésleírás
Pontosabban 16 km futás és 4 km séta.
Elcsesztem. Ki kellett volna tartanom és nem lett volna szabad még ráfutnom a nem teljesen gyógyult lábamra. 5 pihenőnap után, pénteken éreztem úgy, hogy bárhogy mozgatom a lábfejem, már nem érzek semmilyen szúró, égő fájdalmat. Attila mondta, hogy menjek ki az edzésre és sétáljak, amíg a többiek futnak. Ő is tudta (valószínűleg), én is, hogy erre képtelen vagyok, be is álltam a többiek közé, laza 5-ös tempóban kellett menni, Zsolti, Tibike, Joci társaságában mentem (Viki és Fidó külön mentek, Dóri szintén, Illus bringázott). 2 kör jól ment, figyeltem a lábam minden rezdülésére, de nem éreztem semmit, de nem mertem elkiabálni. 3. körben már határozottan úgy éreztem, hogy nem 100%-os a bal lábam, "mintha ismét fájna". De gondoltam, hogy csak bebeszélem magamnak és nincs baj, aztán a 4 kör kezdetén már tudtam, hogy nem csak bebeszélem... azonnal sétára váltottam, hogy ne kockáztassak még nagyobbat (minden porcikám futott volna, hihetetlenül élveztem). Egyből kimentem a külső körre, hogy kicsit egyedül legyek a gondolataimmal. Próbálgattam a lábamat, de sajnos nem csak bebeszéltem magamnak, visszajött a szúró, égető fájdalom.
Megfogadtam magamnak - és ezúttal be is tartom -, hogy ha lesz olyan nap, amikor semmilyen fájdalmat nem érzek már, akkor minimum 2 napot még hagyom pihenni és utána kezdem el az edzéseket, szép fokozatosan terhelve.
Sárvár? Nagy álom. Nem hagyom elveszni, de azért az egészségem fontosabb. A szigettől 600 méterre lakva, látva, hogy a fél város ott fut, nagyjából egy kínzással ér fel, hogy én nem futhatok... és az elmúlt 4 napban 2x normál, utcai ruhában kimenni a szigetre? azt hittem ilyen nem fordulhat elő velem...
tavaly áprilisban csontháryta, idén ez... nem az én hónapom az április... illetve... ez még változhat... és én ebben reménykedem
Idő | Táv (km) |
Tempó (p/km) |
Seb. (km/h) |
Szint (m) |
Minimum pulzus (bpm) |
Maximum pulzus (bpm) |
Átlag pulzus (bpm) |
|
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
02:03:00 | 20 | 06:09 | 9.76 | 0 | 0 | 0 | 0 |
Sajnálom, de majd csak helyrejön a lábad. :( Az érzés, amit írtál, ismerős, nekem 9 hónapig tartott, ebből 5-öt nem voltam hajlandó a sziget felé menni. Bízom benne, hogy neked már csak pár nap!
Türelmet a kihagyáshoz és mielőbbi gyógyulást!
Jobbulást!
Remélem gyorsan meggyógyulsz, és újra futócuccban jösz ki a szigetre.
Sajnálom, remélem gyorsan helyrejön a lábad. Pedig nagyon bíztam abban, hogy még nem futsz... de hát tényleg "dili" vagy viszont mi így szeretünk :) Fel a fejjel, jobbulást! :)
nagyon sajnálom, hogy visszatért a fájdalom. remélem nem sérült nagyon, és hamar helyrejön, de most már tényleg. jobbulást
jrichard76 4047 napja
Örülök hogy megfontoltabb vagy, illetve hogy a gyógyulás már belátható közelségben van, néztem is hogy nem írogaszt mostanában, tudtam hogy miért, csak hogy ilyen hosszan? Szóval jobbulást!