Dunamenti Tízes: odafele hát- vissza szembeszélben

Szerettem volna ezen a versenyen az eddigi legjobb 10kilis időmhöz nagyjából hasonlót futni, az pont egy óra volt, most is ez volt a cél. Az elején kicsit aggódtam, h a helyszínen bevállalt plusz 2 kilit a lábaim mennyire fogják megérezni. Aztán kezdtem örülni, hiszen az elvileg 5km-t futóknak hip-hop eljött a fordítója, óóh, gondoltam sima ügy, nem is lesz ez hosszú... hát hosszú volt még, nagyon hosszú. Utólag kiderült, h az 5kiliseket jóval hamarabb fordították meg, mint kellett volna, az ő körük 3.1km lett. 

Szóval mi csak futottunk-futottunk és a mi fordítónk csak nem akart jönni, közben beálltam egy szintén 10 kilis lány mögé, vele próbáltam tartani a lépést, féltem h különben nagyon belassulok. Elfelejtettem nézni az órát az elején, így fogalmam sem volt, h hány percnél járhatok.

A fordító után volt a frissítés, ott betankoltam banán-szörpi kombót, mert már kezdtem éhen halni. :) Közben jól leszakadtam a csajról. :S Innentől gyakorlatilag a végéig azért szedtem a lábaim h utolérjem. Kb a zenepavilonnál értem be, és rohadt nagy szerencsém volt, h nem ismerte a befutót, nem tudta h mennyi van hátra, én pedig a 2 kilis kis verseny alatt már kitapasztaltam h lehet nyomni nyugodtan itt lesz a vége. A dóm előtt utolértem, és lesprinteltem. :D És jól is tettem h küzdöttem még a végén, a korosztályunkból (19-39) így én lettem a harmadik, kaptam érmet is meg minden. :P Asszem ez az első futós érmem. :D 

Jó kis verseny volt, még sosem futottam ilyen sokat, ilyen gyorsan! :)