Tortúra 65 telj.túra. Ma életem legnehezebb futásán vagyok túl. Kb 6 órán át heves esőben, a maradék 3 órában pedig szembe fújó erős hóesésben teljesítettük a túrát. A cipőm 400 m után átázott (ami a rajta levő 4 cm-es lyuk ismeretében nem is csoda, dehát mióta nem Pesten vagyok, nem tudtam futócipőt venni). Állandóan csúszkáltam, de a neheze csak ezután következett, mert Bánkútnál rossz irányban mentünk a jelzésen, ráadásul egy lejtőn lefelé, így mikor rájöttünk, hogy nem jó az irány, már 4 km-t és 400 szintet leadtunk, amit sajnos vissza kellett venni, ami nem esett jól. Itt arra gondoltunk, hogy feladjuk, de valahogy kibírtuk Tamás kútjáig, ahol várt minket a futócimborám, aki lefutotta velünk a maradék 23-t, amivel lehetővé tette, hogy sikerüljön felállnom a testi-lelki mélypontról, amit a plusz km-ek, a 6 órája átázott ruházatom okozott. Nagyon jó érzés volt beérkezni!És bár akkor éppen nem örültem a hónak, nagyon szép volt az erdő hóban.