Pilisszentkereszt - P- - Z- - Pilis-tető - Z- - Z-; Z+ - Z hármszög - Fekete-kő - Z háromszög - Z+ - Két-bükkfa-nyereg - Z- - Z négyzet - Jelzetlen - Z+ - Szakó-nyereg - P- - P-; S- - Dobogókő - K- - Zsivány-sziklák - S+ - Z- - Jelzetlen - Z- - Pilisszentkereszt

Az eddig keménynek ítélt terepviszonyok sehol sincsenek ahhoz képest, ami ma volt ezeken a részeken. A Pilis-tető környéke és az azt követő rész konkrétan bokasüllyedő mélységű havat tartalmaz, de mivel meglazult már a réteg közepe, alja és csak a teteje jeges kissé, így kiszámíthatatlan melyik lépéssel süpped el benne az ember bokáig. Nagyon sok kompenzáló mozgásra volt szükség éppen ezért itt. Aztán jött az ismeretlen szakasz - Két-bükkfa-nyereg utáni Zöld - jól indult, majd a Felső-rét után olyan mennyiségű és mélységű sárral találkoztam, amivel egész ősszel nem. A helyzetet nehezítette a két vaskos traktorkerék nyoma, amiben mindez a sár mélyen összegyűlt. Itt bokáig lehetett süppedni az iszapszerű sárban, de mindegy volt, mert utána a hó szépen lemosta a cipőmet (zoknimat). Dobogókő környékén felüdülés volt a jeges lejtő, a hómacska most is szépen tette a dolgát. 

Nagyon szeretem a kemény terepet, de ez a mai néhol már tényleg súrolta a komfortzónámat kívülről. Edzésnek baromi jó volt egyébként, de a futás "klasszikus" öröme ma kevésbé tudott előtérbe kerülni, ez a tempón is bőven meglátszik.