Balatonátúszás

Hajnai háromkor kelés, hogy elérjem a négy órási vonatot a Déliben. Egy átszállás Székesfehérváron, majd a mindenhol megálló személy az északi parton, ahol nagyon hamar megtelt a vonat, ráadásul minden ajtózáródást hajmeresztő sípolás kísért, így a terv, hogy majd Révfülöpig kialszom magam, nagyon gyorsan ment a kukába.

Ennek ellenére frissen, kellően bereggelizve indultam, a víz nem volt hideg, pont jó volt, a szél miatti hullámok sem voltak olyan zavaróak, mint aminek egyesek mondták, úgyhogy a körülmények nem voltak rosszak, ennek ellenére csak kb. két percet hoztam a tavalyi időmön, amikor egy keresztbemenő hajó miatt megállítottak minket egy kicsit, úgyhogy összességében valószínűleg semmit nem javítottam.

Sajnos az órám a nyílt vízi üzemmód ellenére is elszabotálta a táv mérését. Így nem tudom, hogy mennyire pontosan voltak kirakva a bóják, de már az 1,5 kilométernél 31:30-at mértem, ami nem sok jót ígért a végére. Próbáltam erősíteni és felvenni a két percen hajszállal belüli utazósebességet, de így sikerült. Nem mondom, hogy mindent kiúsztam magamból, egyáltalán nem voltam fáradt, de nem éreztem, hogy hol és mikor hullattam el a másodperceket, perceket, mert nem éreztem magamban a nagyobb sebességet.

Összességében ismét faragtam kicsit a PB-ből, de még mindig messze az 1:45.

7300 indulóból a 296 helyezett