15. Maratonom azaz München Marathon

A nagy terv az volt, hogy 3 órán belül futom, de a június végi két hetes kényszer pihenő után ezt el kell engednem... A sikeres felkészülés reményében. 

20170917: a nagy tervet elengedtem, Örülök, ha 4 órán belül beérek a célba. Vagy egyáltalán célbaérek. 


20171014: Először is örülök, hogy sikerült lefutnom a maratoni távot! Minden más már csak képzelet és elvárás.
Aki nem tudná nyáron kiesett teljes két hét (H - fekvés), ami után még a egész jól felhoztam magamat. Igaz a tempómmal már nem voltam teljesen elégedett augusztusban. Ezért hamar elengedtem a 3 órán belüli tervemet. 

Aztán jött a szeptember, és egy hét antibiotikum kúra. A Wizzairnek löttek. Az első edzések olyanok voltak mint a két hetes pihenőm után. Még megpróbálkoztam az elején egy pulzus alapján kontrollált tempó futással, de 16kmnél kikészültem és abba kellett hagynom a futást. (A tempó pedig 5:30). Ezt követően tényleg a hosszú futásokra helyeztem a hangsúlyt. Egy egy ilyen hosszabb után másnap igyekeztem egy rövid lendületes futást megcsinálni. 

Aztán jött a leghosszabb futásom két héttel a verseny előtt. Beletéve a 3 hegyet Budán. A tempó felejtős, de meglett a hosszú. Másnap egész jót futottam. 

Következő héten egy iramjáték+Hegyet követően jött a laza futás ami remekül ment és elkezdett hitet is adni. Majd jött a következő 3 nap egy tempós+laza+végül a maratoni tempó gyakorlása pulzussal. (Ez nagyon jól ment és még akár vérmesebb reményeim is lehettek volna). 

Igyekeztem azért pihenten menni a versenyre így már csak egy futó edzés maradt a héten, ami azonban már inkább a felejthető kategóriába sorolható. (Átlag tempó az ami végül a versenyen lett). 

------ R e g g e l i -------

Jól bekajáltam, majd ittam egy kis teát és végül éreztem, hogy valami odalent nincs rendben. 5 percen belül ki is raktam mindent, amit bekaptam.

---- V e r s e n y ------

Rajt előtt kicsit bemelegítettem, bár nagyon hideg szél fújt. Kicsit bajban voltam az öltözettel. Rövid gatya + atléta + kompressziós zokni + karmelegítő és még az elején kesztyű is volt rajtam. Azt 5-nél kipasszoltam, mert úgy éreztem egy kis hideg azért jól jön onnan is. Szerencsém volt apró kis szitálások voltak csak. 

Az elején igyekeztem lazán kezdeni. Utólag úgy látom evvel nem volt gond. Igyekeztem tartani 30-ig tartani ezt a tempót. Bár azt hozzá kell tenni, hogy idén ennél gyorsabban futottam rendre és most hirtelen ez az egy perces visszaesés nem esik jól, mozgásilag. 
Szóval 5:2x/km. Miközben mindenki megy el mellettem. Ezt nagyon ki kellett kapcsolnom, tudtam már az elején. Csakúgy "suhantak" el mellettem a futók. 

Igyekeztem sokat frissíteni, enni. Tudtam azt is hogy sok lesz benne az emelkedő. Főleg 20 után kezdett emelkedni. Pulzust nem néztem. Csak a tempót kontrolláltam.

30-nál aztán már nagyon vittek volna a lábak. Úgy éreztem, hogy eddig nem futottam ki magamból sokat, így fog menni. Ezért tempót váltottam. Betoltam az utolsó gélt, + magnéziumot. De meglepő volt. 34-nél már éreztem, hogy ez fáj. És akkor már ilyen 5 perc körül haladtam. Azaz feltoltam a pulzusom, hogy hasonló tempóval menjek mint korábban. Csak közben ki is csináltam magamat. 

35 után már szenvedős volt. Főleg 37 után, mivel ott is elkezdett újra emelkedni. Ezért szenvedtem pluszba elsősorban mert akkor már éreztem, hogy elsavasodtam. Még egy mosolyt megeresztettem a stadionba beérkezéskor. Az nagyon ott van, mint Frankfurtban (Tv ben láttam). Utána még majd egy kör a pályán. 

Örültem, hogy letudtam. Tanulságos volt, és azért egész jó, hogy 3 hét edzésből egy 3:50-es időt tudtam futni. 

Köszönöm az egészséget, mely az életem ajándéka! Lefutottam, köszönöm!

ui.: az edzéstípusat érzésre írtam be, akkor hogy éreztem magamat és a futásomat.