IV. Tordas jótékonysági 13km-es futóverseny

Tavaly - az előző napi es után - sáros terepen futottunk kissé zord, hűvös, szeles időben. Ma ennek az ellenkezője volt! Eső jó ideje nem esett, a meleg már ár napja beköszöntött, száraz, de nem poros terepen futhattunk.

Az előző évi eredményhez képest 3:08 percet tudtam javítani. A tervezett idő 55:xx volt, tehát szinte pontosan teljesítve lett.

Már nagyon hamar (8:00) odaértünk, mivel édesanyám és futótársa Ircsi, a 6km-es távra neveztek, ami a 13-as eltt rajtolt. Időben ott kellett lenni, hogy ne csússzunk el semmivel. Mivel nem BSI szintű esemény, a nevezési ceremónia nagyon gyorsan megtörtént, volt idő az akklimatizálásra. Én a patak melletti kerékpárúton sétáltam egyet, és megnéztem a lovakat. :-)

Túl sok ismerőssel nem találkoztam. Összefutottam Pintér Andrással, majd később az érdi futónagykövettel, és Zöldi Attilával. Ő nagyon jó 7-10km körüli terepfutó, és speciálisan erre edzi magát. Sejtettem, hogy ő lehet az egyik esélyese az első helynek. Pár arcot ismertem korábbról és volt egy srác, aki nagyon határozott tekintettel nézett. Tiszta izom, tökéletes futóalkat. Ő nyerte meg a versenyt, nem is akármilyen idővel. Attilával jót meccseltek 4.5km magasságáig.

Szoktam nézni az indulókat, de így ránézésre nem lehet mindig pontosan belőni, ki mire képes.

Mivel ez a pálya elég komoly kihívás az indulók részére, ezért komolyan vettem a bemelegítést. Szerintem jól sikerült, elég jól rá tudtam hangolódni a futásra.

A bemelegítés után visszamenet, már láttam, hogy a Százhalombattai különítmény is rajthoz állt. Tudtam, hogy jönnek, csak azt nem, hogy hányan.

A pályáról az alábbiakat érdemes tudni (jól kielemeztem a tavalyi futás mérését):

* 4.5-5km-ig hullámos, vannak benne komolyabb emelkedők, mindenféle útfelülettel (aszfalt, köves, törmelék, föld, vegyes). Néhol figyelni kellett, hogy nehogy belefuss egy kátyúba. Az emelkedőket tisztelni kell, mert ha itt elfutod, akkor a maradék 8km-t végig kell szenvedned!

* 4.5-5km után egy darabig sík, enyhe emelkedő, lejtő, szántóföld pici emelkedővel jött, majd volt egy bal kanyar után az utolsó, de egy igen kellemetlen dombos rész jött. Ha idíeág tisztességesen odatetted magad, akkor ezután "megpihenhettél" a lejtős részen, majd a maradék 2-3km-es sík, de igen erős szembe szeles kerékpárúton.

Mivel tudtam, hogy pálya szinten mire számíthatok, csak moderáltan erős tempóval kezdtem. Az már itt látszódott, hogy Attila és a nyertes srác küzdelmébe reálisan nem lehet beszállni, kockáztatni meg nem akartam. Az első 4-5km-re 4:30 körüli átlagtempót terveztem, ami jobb is lett.

Pár emelkedő után (4.5km körül) sikerült lendületet váltani, így az előttem haladó 3. helyezett srácot sikerült leelőzni, és kb. 300m-re tudtam növelni az előnyömet hozzá képest. Szépen, tudathatosan felépítve hoztam össze ezt az előnyt. Már nem tudott közelebb kerülni, így feltételezhetően ő is érezte a dombok súlyát.

Bár nagyon jól fel tudtam pörgetni a sebességet, az első két helyezettet nem tudtam befogni, így inkább egy arra figyeltem, hogy az 55' körüli tervet tartsam.

Az utolsó lejtőn lefelé azért már lehetett érezni, hogy jól odatettem magam, nem lazsáltam. Nagyon figyeltem a talajra érkezésre, mert volt sok úthiba a földes útfelületen!

Volt egy terv, hogy a lejtő utáni részt egy jó erős tempóval megfutom (már ha marad rá elég energia). Ennek picit keresztbe tett az erős délkeleti szél. Dacolni nem nagyon szerettem volna az időjárással, így kihoztam, amit lehetett. (Kocséron is jó alaposan betett a szembe szél).

A befutó jó lett, az 56:20-as eredmény elég komoly javulás a tavalyi 59:28-hoz képest.

Frissítés gyanánt vittem magammal szőlőcukrot, 2dl gyümölcslevet, egy Vita Tigrist. Ez elegendő volt, bár az igazi aszfalt/tereppörköléshez valószínűleg kellett volna egy gél indulás előtt. Ennek betesztelése folyamatban van...

Érdekesség, hogy a mi 40+ -os hármasunk megverte a 40 alattiak hármasát, nem is akármilyen előnnyel! :-)

Jó volt, szép volt, szerintem jövőre is megyünk!

2018-ban, ha jól sikerül a forma, és nem lesz ultrás csapatverseny kilátásban, lehet majd rá specifikusan is készülni. Ki tudja, majd meglátjuk...

A pulzusmérés a verseny alatt úgy néz ki behalt, így egy fontos mérési eredmény maradt ki. Érzésre jobb lett (alacsonyabb ÁP és MP, mint tavaly és a TE érték is alacsonyabb lett).

A maximális pulzus saccra: 165-168 lehetett

Az átlagos pulzus saccra: 158-162

Itt-ott jól mért, erre alapoztam a becslést!

Garmin TE: 4.8

Road-X: 3254.50km