Nem voltak ideálisak a feltételek, de fene tudja mikor lesz időm megint ennyit futni, ilyen szép időben, így neki is indultunk. 2 óra volt a cél és ami abba belefér. Az út nagy részében sík jég, máshol latyak, csúszósra taposott hó...néha úgy lépkedtem, mintha tojáshéjon járnék. Ehhez képest meglepett itthon a tempó. Vittem próbaképp pulzusmérőt, de úgy tűnik unatkozhatott útközben, mert eléggé egysíkúan vert a szívem :) Duna-part szép volt, egyfolytában nézelődtem. Már amikor nem a lábam elé kellett...

Volt kinn pár futó, de tömegnek nem neveném, egy kedves futóhölgy integetett nagyon lelkesen, vele többször is összefutottam.

Féltávnál fordultam, eszegettem és iszogattam. Mág jó, hogy vittem vizet, kellett is. Aztán a gáton mentem egy plusz kört, mert éreztem, hogy meglasz ma az a rég tervezett 25-ös. Még egy plusz kanyar a vasúti híd alatt és pontosan meg is lett.

Habár nem sokkal több volt a táv, mint egy FM, de egész más volt a feeling. Sokkal nyugodtabb is voltam. Remélem lesz lehetőségem hozzá szokni :)