Laza futásnak indult egy ki tereppel tarkítva. Konkrétan érintettem a Rákoscsabai terepfutás útvonalát. Hát nehéz most elképzelni, hogy egy hónapja milyen dagonyában futottunk.

Aztán tizenkilencnél fájni kezdett a gyomrom. Mit szépítsem a dolgot eléheztem a mai futást, így a tervezett 25 helyett csak 21,7 kilométert futottam.

Valószínűleg végig tudtam volna futni a tervezett távot még így is, de valahogy úgy éreztem, hogy nem szenvedni, hanem futni indultam. Akkor meg minek?