Libegő 6x

Ki akartam lépni két gyors körre, aztán három lassabb lett belőle. Már az elsőben éreztem, hogy nem esik jól megnyomni, ezért úgy döntöttem, tolok egy pihenősebb másodikat, és ha bírom, akkor egy valamivel tempósabb harmadikat is.

A sportos hétvége mellett biztos, hogy a hirtelen meleg is sokat kivett. Idén először rövidujjúban mentem. A csontszáraz emelkedő elején (a lépcsők után, ahol a legmeredekebb) többször majdnem visszacsúsztam, mert a cipő egyszerűen képtelen volt belekapni a köves-poros talajba. A nap meg tűzött, mint a nem normális; még szerencse, hogy vittem némi vízet és egy csokit. Mindkettő jól jött, a végén még fel is fordultam volna, ha ezek nincsenek nálam! :)

Az egyik cipőfűzőmet a Mátrabérc kettétépte, ez meg a másikat háromba. Alighanem cserélni kéne. Meg most már egy épkézláb futószatyor is nagyon érik. (Mintha olyan marha nagy futó lennék. :))

Az első lefelén találkoztam két biciklissel. Azt hittem, ott kempingeznek a turistaút közepén, aztán amikor közelebb értem, láttam, hogy az egyiknek a fél arca egy merő vér, és alatta is tájidegen tócsa bugyog. Nagyot bukhatott szegény. Nem kértek segítséget, azt mondták, hogy már minden oké, menjek csak tovább. Remélem, tényleg így van, és nem lett komoly baja a srácnak!