Brooks Cascadia 8

Ezt a cipőt azoknak ajánlom, akik egy kényelmes, bár nem a legdurvább (technikás) terepre szánt terepfutó cipőt keresnek.

BEVEZETŐ

Mivel nagy "asicsfüggő" vagyok, így kicsit féltem a Cascadiától. Azért ragadtam meg az Asicsnél, mert mindig tökéletes volt, amit vettem, de! De most nem találtam az igényemnek megfelelőt a palettán. Így keresni kezdtem...

I. A CIPŐRŐL ÁLTALÁBAN

Típus: csillapítással rendelkező terepfutó-cipő (trail)

Tömege: 370g

Színe: fekete-szürke-narancs (kapható még: piros-citrom, szürke-kék)

Stabilitás: neutrális cipő

Vízállóság: nem vízálló

Ára: 35.990 HUF (32.400 HUF kedvezménnyel. )

Története: Scott Jurek a világhírű ultratrail futó a Brooks cipőinek fejlesztésében vett részt (persze ezt szponzorációval viszonozták!).  A tapasztalatait hasznosítva fejleszti cipőit az idén száz éves cég.

II. CÉL

Alapvető célom e cipő vásárlásakor az volt, hogy legyen egy kényelmes cipőm, amiben az 50+ ultratraileket teljesíthetem. Asics Fuji Elite jött szóba, de nem tűnt strapabírónak (viszont könnyű, kényelmes és valószínű gyors is). Gondolkodtam a Hokaban, de az meg sok volt; mármint a magasságával nem tudtam azonosulni. A Salomonokat azért vetettem el, mert egyszerűen nem passzoltak a lábamra, legalábbis olyan cipőt nem veszek, mely alapból diszkomfort érzéssel kezd a próbán. A New Balance Leadville jött még szóba, de több negatív vélemény alapján ez is el lett vetve.

Scott Jurek 100 mérföldes versenyeket is futott ilyen cipőben, ami a válogatáson előnyt jelentett e sporteszköznek. Ha kibír a cipő ennyit egyben, akkor már tudhat valamit.

Ergo maradt az utolsó kiszemelt a Cascadia.

III. KÜLSŐ

Bár a piros is elérhető volt az üzletben, de ez a szinösszeállítás nem volt szokványos, különösen, ha azt figyelembeveszem, hogy a meglévő terep cipőim is pirosak... 

A dizájnja szerintem jó, bár erről nehéz nyilatkoznom, mert elősorban nem ezért veszek cipőt; én csak örülni tudok, ha még tetszik is amiben futok. 

IV. TECHNOLÓGIA

A cipőben rejlő technológiákat nem ismerem, így ezekről nem esik szó.

V. HASZNÁLAT KÖZBEN

1. Műúton: Mivel több helyen is azt olvastam, hogy aszfalton is megállja a helyét, így egy 4 km-es "elsőfutás" jó alkalom volt erre. Ugye a céljaim közt is ott volt, hogy a rövidebb műutas szakaszokon is helyt álljon a cipő, hát ezt is teszteltem egyben. Furcsa volt: mivel az utóbbi időszakban sokat futok minimalistább/minimalista cipőkben, így a magasabb sarok furcsa volt. Ez persze nem jelentett nagyobb problémát, de meg kellett szoknom. Csillapítása egész jó, bár kicsit keményebb volt mint gondoltam; eztpozitívan értékeltem.

Összességében: nedves, száraz szakszok is voltak (eső utáni állapot) a tapadással nem volt gondom. A magas sarokhoz is kezdtem hozzászokni és a keménysége sem volt zavaró.

2. Terepen: Eljött a hétvége, irány a terep! Az eső utáni állapotok jellemezték a terepet is, így e jó alkalom nyílott arra, hogy sárban is teszteljem. 28 km-t sikerült összeszedni benne, némi emelkedővel [6-700m, benne a Siratófal is :) ]. 

Hát nehéz jól megfogalmaznom, mert prejudikáltam. Azt olvastam több helyen is, hogy csúszik sárban. És tényleg, de nem! Az "átlagosan" saras részeken jól vette az akadályokat, de a nagy sárban azért csúszott. Az Asics Fuji Tarinerem (kicsit olyan a talpa mint a Salomon Speedcrossnak, azaz kvázi stoplis) jobban helyt áll ilyen helyzetekben. A nagyobb sárban volt egy negatív élményem, méghozzá állandóan azt éreztem, hogy a sár "tapadóhatása" miatt le akar jönni a lábamról a cipő. 

Mint tudvalevő nem vízálló cipő, tehát ha úgy adódott került bele a pocsolyákból. Ennek ellenére a titkát nem kutatva, jól eltűnt a nedvesség nagyja, azaz nem lett diszkomfortos a futás. (Bár azt le kell szögezni, hogy egy elég jó terepfutó zokni volt rajtam.)

Sziklás részekhez nem volt szerencsém, de kavicsos, köves részek voltak. Itt a talp kiválóan teljesített: csak a kontrollhoz szükséges mértékben közvetítette a talaj egyenletlenségeit, a kényelmet szolgálva. Talán itt és a lejtő futásánal mondhatom az, hogy kicsit a Hokáról hallott/olvasott tapasztalatokhoz hasonló volt az élmény. 

Lejtőn kimondottan jól teljesített és az emelkedőkön sem maradt el. Ami furcsa volt, hogy a minimalista talpú cipőben felfelé szinte lábujjhegyen fut az ember; ítt pedig a sarok kialakítása miatt az egész talp aktív volt. Ez a fáradás miatt úgy látom hasznos tulajdonsága. A lejtőn nagyon jó volt!

3. Classic Balboa: Ez rövidebb (19km), de annál szintesebb (+829m) futás, helyenként sziklás, kavicsos szakaszokkal. Gondoltam itt is tesztelem. A sziklás, technikás helyeken az oldalirányú mozgás tekintetében a cipő nem teljesített valami jól, ugyanis nem tartja rendesen a bokát és a sarok magassága miatt stabilitásából veszít. Ez a "bokaszabadság" viszont máshol jól jött, mert több energiát éreztem hasznosulni abból, hogy a bokám is aktívabban tudtam használni.

VI. ÖSSZEGZÉS

Ár/érték: 8/10

Dizájn: 9/10

Tartósság (eddig: 81 km): 10/10

Tapadás: 7/10

Kényelem: 10/10

Stabilitás: 5/10

Fáradás: 10/10

Összesen: 8,4/10