Sport

(verseny)

Edzés ideje

16:00:00

Távolság

84.4 km

Tempó

11:22 p/km (5.28 km/h)

Edzésleírás

Dupla Ironman 2012,Orfű

Verseny előtti napokban teljesen leterített a betegség.Láz,hasmenés,ipari gyengülés.Utolsó 2-3 nap alatt 5 kilót fogytam...
Így álltam a Tó partjára a rajthoz szombaton 10kor.
Start előtt még Szaki (Vakhal Norbi kísérője,"managere") próbált rám ijeszteni és lebeszélni az indulásról de nem lehetett.
Nem hallgattam sem rá sem senkire...
Mohó voltam,türelmetlen.Nem akartam még egy évet várni,meg akartam mutatni,hogy annyira kemény és fasza gyerek vagyok,hogy betegen is meg tudom csinálni.
Bekockáztattam és a 20-ra húztam megint lapot...

Az úszást gyorsan kezdtem,az első kört Juhász Petivel egyszerre fejeztem be de aztán szerencsére lehiggadtam és visszább vettem.
Nem esett jól,zavart a nagy hullámzás és untam is a témát,elég lassan fogytak a körök,közben persze biztatgattam magamat,hogy:
"Petyka!Addig örülj és élvezd ki amíg úszol.Ez a legkönnyebb rész,innentől pokol lesz"
Frissíteni csak egyszer jöttem ki,a 8ik körben.Akkor még nem kellett szobaszervíz...

Depóban nem kapkodtam,egy dupla ironman-en mindenre van idő.Nyugiban csipegettem,iszogattam,átöltöztem majd megkezdtem a 360-at a tó körül körbe-körbe.
Menet közben bandázgattam a sporikkal,asztalunknál meg meg állogattam frissítgetni,barátoktól 1-2 jó szót,Évi görlfrendtől kiss-t ;) begyűjteni.
Aprítottam szépen (lassan) a távot.200 környékéig még volt hangulatom is,néha elharsogtam egy két csatakiáltást is :).
A biológiát azonban nem tudtam átverni...
Éjjel már nem volt csatakiáltás sem mosoly...A döglött sorra kerültem...
Nem pánikoltam,arra gondoltam a rogyás természetes ekkora távon.Majd eszegetek,energetikai billenésem javul,a holtpont felszáll rólam...
Aztán fokozatosan ráébredtem,innen nincs visszatérés már,kezdődik a tánc...
Tompultam,kedvetlenedtem.Nagyon nehezen fogytak a körök.Kiállásaimnál görlfrend + barátaim mindent megtettek,olyan terülj-terülj asztalkámat varázsoltak,hogy csak néztem.Pokróccal,hálózsákkal takartak be amíg ettem.
Hajnal felé elestem de megúszta a bicaj és én is.Időcsapdába kerültem,egy rémálom közepébe.Nagyon szeretek bringázni de már a pokolba kívántam.
Úgy megrogytam,hogy hegyi áttétellel tekertem a sík részeket is.Sokszor kiállva...
Reggelre átfagytam ezért a szálláson lefürödtem forró vízzel és száraz ruhát váltottam.
3-4 körnél(18-24km) többet ekkor már nem tudtam letekerni egyben.Állt az idő...
Kb. 17 óra biciklizés után végre elfogyott a táv,gurulhattam a depóba.
Ekkor rogytam meg először keményebben...Nemcsak testben a nagyon szintes és igencsak nehéz pálya miatt de lélekben is.
Jóideig csak zokogtam,hihetetlen nyomás szabadult fel rólam,hogy végre vége a bicaj résznek.
Számítottam rá,készültem is de nagyon rosszul éltem meg élőben azt amit Olivértől olvastam korábban.20 óra fölött olyan szintű fáradás és holtpontok jönnek amik nem hasonlíthatók semmi kevesebbhez.Megváltozik a dimenzió...

Futást a körülményekhez képest könnyen kezdtem és jó,haladós tempóban.
Karesz jött velem sokáig és tartotta bennem a lelket,hogy fog ez menni,nem lesz itt semmi gáz.
A jó állapot azonban hamar tovaillant és megkezdődött az igazi játék...
Rájöttem,hogy minden eddigi szenvedésem csak bemelegítés volt,innentől még rosszabb lesz.
Egyszerűen nem akartam elhinni,hogy van ilyen...
Évinek mondtam is,hogy ezt itt és most minden áron és bármennyi célidővel is de befejezem mert ennek én még egyszer neki nem állok...
Ennyit még egyszer nem tudok szenvedni + Ő miatta is sikerrel kell befejezzem.
RENGETEG segítség és támogatás és folyamatos virrasztás után Ő miatta sem tehettem meg,hogy feladom.Nem tudtam volna utána tükörbe nézni,hogy hiába küzdötte velem a versenyt mégis elbukom.
A futás futás-gyaloglás kombinációra gyengült majd végső sorsom gyaloglás formájában állapodott meg.
Először ritkábban majd egyre sűrűbben és mélyebben jöttek a kiborulások a hisztik és a sírások...
Legbelső énem kezdett felszínre törni.Nem tetszett amit láttam.
Nem voltam gép.Ember voltam,érző szívű,gyermekien gyenge lelkű...
Évi + barátaim + sporttársaim + általam nem is ismert emberek rengeteget segítettek és próbálták a lelket tartani bennem valamint felváltva kísérni.
Egyetlen cél volt már csak:
Menni előre és megcsinálni bármibe is kerül.
Győzelem vagy halál!Ha kell szó szerint is...
Így,ebben az agonizálásban teltek az órák és fogytak a killerek végtelen lassúsággal,állandósult időcsapdával...
Az egyetlen pillanat ami ért valamit és amikor igazán éreztem,hogy élek az este 8 körül jött a verseny 34ik órájában.
Hajszálnyira közel került a totális lemerülés a system shutdown...
Ha azon a körön nincs kinn velem Évi és nem hoz be akkor ott rogyok össze a part menti sétányon és nincs tovább.
Elmondhatatlanul fájdalmas érzés volt,hogy 34 óra erőn felüli szenvedés után,karnyújtásnyira a céltól de lehet,hogy itt a vég...
Mert annyi erőm sem maradt ami a következő lépéshez kellene...
Évi tapasztalt ultra versenyző,látott már ezt-azt de most teljesen kiborulva zokogott.
Leültettek egy székre a versenyközpontban és a körülöttem lévők ijedt és aggódó arckifejezéseiből láttam,hogy végső állapotban lehetek.
De én csak motyogtam magam elé:
"Higgy bennem,meg tudom csinálni.
A halálból is felállok.
Csak cukor kell és koffein."
Még mindig megvolt a warrior spirit és a tigris kezdte végre megvillantani a szemeit...
Ezután ismét Karesz "vett kezelésbe" és csodahatáron,energetikai 0 állapot közelében valahogyan legyűrtük az utolsó köröket,egyszercsak Feri valahonnan kerített egy Magyar zászlót és Évi görlfrendel kéz a kézben közösen célt fogtam a versenyóra 35 óra 56 perc állásánál...

Konklúzió:
A verseny számomra csalódás volt nem azt kaptam amit vártam.
Jóleső fitnesz helyett elmondhatatlanul nehéz volt.
Olyan mélyen benn a fájdalom és szenvedés házában amiről korábban azt sem hittem volna,hogy létezik...
Természetesen tudom,hogy nagyon rossz lapokkal ültem le az asztalhoz játszani,hogy eszem tudta már az elején,hogy 50% a maximum esély és ha sikerül is egyáltalán az folyamatos szenvedés lesz de ennek ellenére is így érzem.Fizikailag teljesen kiszipolyozott,fejben teljesen kisütött.
Verseny után napokig csak néztem magam elé,hogy mi van.
A sikeres teljesítés ellenére kudarc élményként éltem meg.A célban és azóta sem éreztem eufóriát vagy bármi egyéb felemelő érzést.
Nem így szeretek véghezvinni egy álmot...
Aludtam már rá egy párat,rengetegszer átgondoltam és átéltem 1-1 pillanatot újra de ma is így gondolom.
Éretlen és tapasztalatlan voltam egy ilyen nagyságú dologhoz.
Itt most nagyon kijött,hogy csak 2 és fél éve csinálom ezt a sportot.Nagyon nagy hiányosságok vannak.
Rengeteg szakmai hibát vétettem menet közben de emberileg is hibáztam.Bezárkóztam egy dobozba és falat húztam magam köré.
Azt persze látom,hogy potenciál az nagyon sok van a testemben mert hiszen betegen,full legyöngülve is valahogyan végig tudtam menni egy ilyen nagy távon és sok órán át(magam is alig hiszem el,hogyan sikerülhetett) de ezt így többet soha nem szabad...És soha többet nem is szeretnék még egyszer ennyit szenvedni...Ez nem az én világom...
Maradt bennem tüske,hogy mire lettem volna képes egészségesen,erősen és ha úgy hozza az Élet,hogy még egyszer valamikor később újra fel tudok készülni egy ilyesmi (vagy nagyobb) kihívásra akkor még az is lehet,hogy megpróbálom újra.
De addig még rengeteget kell tanulnom,tapasztalnom,gyakorolnom kisebb ultra távokon.
Ezt most nagyon elkapkodtam.Erre én még nem voltam kész.Ide még fel kell nőjek.
Érzem magamban a végtelen ÉletErőt és hiszek magamban,tudom,hogy bármire képes vagyok de az ekkora nehézségű dolgokba ezentúl több észt kell belevinnem.
Külön kiemelném még egyszer,hogy nagyon szépen köszönöm NEKTEK mindazt a támogatást,segítséget amit kaptam verseny előtt-közben-után!
Rengeteget jelentett!Mindent...
Valamint ezúton is gratulálok versenyzőtársaimnak,MINDENKINEK aki elindult célba éréstől függetlenül!
Külön öröm számomra,hogy jóbarátom,Vakhal Norbi lett a győztes,aki nagyon szép és szimpatikus versenyzéssel megérdemelten lett Bajnok ráadásul a "mumus" pályáján!
Orfű csodaszép,a kínok közepette is többször megérintett a táj szépsége,fantasztikus hely!
A versenyszervezők rengeteg sok probléma,nehézség ellenére egy maradandó élményt és egy jó versenyt rendeztek nekünk,
ezt is köszönöm!Abba az ölelésbe,amit Zsocával váltottunk célba érésem után és amikor átadta a Finisher-es pólómat,abba próbáltam ezt a köszönöm-öt is besűríteni!

Ez volt hát az én dupla ironman-em 2012-ben.

22 hozzászólás

zoles73 4350 napja

Fantasztikus amit csináltál! Várjuk a leirást. Ez nagyon jól sikerült úgyhogy ne beszélj csúnnnyán:)))

pecsenye 4350 napja

Hatalmas Gratula!!!! Szuper voltál!

speci87 4350 napja

Utólag is gratulálok! Nagy teljesítmény az biztos. Viszont tényleg jöhetne már az a beszámoló! :)

mjoci 4351 napja

Nagyon kemény vagy.

Gratulálok.

szaszit 4352 napja

Gratulálok Peti! Überbrutálkeményvagy! Csak sejtéseim vannak hogy milyen kemény lehetett, de MEGCSINÁLTAD! 

atom 4352 napja

Gratulákok, Tigris! Várom és kíváncsi vagyok, hogyan élted meg belülről. Kívülről a vége felé csak az elszántság látszott rajtad. Megcsináltad, azannyaúristenit! ((c) by yoyo)

PecsiPeter 4352 napja

Köszönöm szépen!Dolgozom a beszámolón! :)

Levicopter 4353 napja

ITT IS GRATULÁLOK TE HŐS !!!!!!!!!!!!

kipage 4353 napja

Ez a leírás nagyon ütött így péntek este.. :DD

pudingman 4354 napja

Gratula Peti!!!

Ahogy nezem a futasnal tortent valami, de a nehez dolgokra mindig jobban emlekezunk, mint a konnyuekre:-)) 

Bocs, de gorogbol irok, es ilyen a billentyuzet - a hulye nenikejet...:-)

-Mariann- 4354 napja

Aztaaa, de durva vagy! Nagyon várom a beszámolód!

misk66 4354 napja

Hatalmas elismerés és tisztelet!!!Amit Te végigvittél az elmúlt másfél év óta-mikor a miskolci maratonon végigküzdötted magad-az valami csoda!!Kurva nagy vagy...

Czeglédi Ferenc 4354 napja

Gratulálok. Megcsináltad. Ez a lényeg.

/ne tessék csúnyán káronkodni./

csera 4354 napja

Gratulalok DuplaIronman! - a vege kicsit kemeny volt, de te meg kemenyebb voltal ;-)

tomcsi 4354 napja

érthetően a futásra már elfáradtál...talán később még itt lehet incuri-pincurit javulni...

NAGYGRATULA PETI!!!

gafmon 4354 napja

OK! De, ha lehet ne egy önmarcangoló- buziskodó leírást nyomjál! Jó lenne, ha őszintén tudnál örülni ennek a teljesítménynek!

Daniloo 4354 napja

Gratulálok, kemény vagy!!
Nagyon kíváncsi vagyok hogy élted meg az egész projectet!

laciii79 4354 napja

Nagyon várom a beszámolót! Nem kétlem, hogy önkritikus lesz, hiteles és a velejéig őszinte.

Borsós Tamás 4354 napja

Respect és tisztelet , neked és mindazoknak akik teljesítették ,vagy megpróbálták teljesíteni ezt az irdatlan hosszú távot. Gratulálok    !!

Csandy 4354 napja

nagy gratula tőlem is....megcsináltad....a nehéz napok ellenére eindultál és szó szerint sikeresen célbaértél:)

PecsiPeter 4354 napja

Fejben már készül a beszámoló,pár nap és készen lesz szerintem.
Szép dolog nem sok történt ott velem...Az írás őszinte és önkritikus lesz,kendőzetlen.

gafmon 4354 napja

Hagyd még egy kicsit ülepedni! De ne csak a szép dolgokat írd le! ;)