Edzésleírás

Hazavittem a cangát a BEAC-ról, igaz, ha már ott voltam, mehettem volna a Kopaszi-gátra duatlonozni, de nem volt nálam edzéscucc, mivel úgy volt, hogy utána bringaboltba megyek, csak hogy az illető, akivel megbeszéltem, kiderült, hogy csak 1,5-2 órával később tudna odaérni, mint ahogy én, mert vidéken van... Persze ez már csak du derült ki, én meg nem vittem magammal emiatt edzéscuccot.

Farmerban meg nem volt kedvem.

Node, hazatekertem, ezúttal a Lágymányosin. Így is elég szar volt, mert a Rádayn kész életveszély volt a forgalommal szembemenni úgy, hogy a szűk utca, és az utca mentén parkoló autók miatt a szembejövő autók és a parkoló autók között alig volt hely...

És akkor a bóklászó gyalogosokról nem is beszéltem.

A hangulatot fokozta, hogy a Kerepesin hazafelé menet egy kopasz kigyúrt izomagyú fickó a piroslámpánál félhangosan mondogatta a mellette ülő nőnek, aki vezetett, hogy ő majd móresre tanít - engem - mert, állítása miatt miattam nem tudtak még utolsó pillanatban átrepeszteni a zöldön...

Ezért már feljogosulva érezte volna magát, hogy ellássa a bajomat. Közben jelentőségteljesen kitette az ablakba a húsvéti sonkának is beillő meztelen felkarját, és méregetett engem.

Én úgy csináltam, mint aki észre sem veszi a fickót, és figyeltem, hogy mikor vált már át a lámpa zöldre. Egy megváltás volt...

Nem szerettem volna testközeli élményt szerezni azzal az ocsmány 120 kg-os hústoronnyal...

Node ez a veszély is elhárult, és én szépen hazaértem.