Edzésleírás

Végre elmentem futni. Nagyon régen esett már ilyen jól. Gyönyörű erdőben futottam és három alkalommal, összesen öt szarvassal futottam együtt. Velem párhuzamosan futottak mind, az egyik még meg is állt tőlem nagyjából 10 méterre és vagy fél percig néztünk egymás szemébe, már ezért megérte elmenni. Szinte már akadálypálya volt a sötét erdő a keresztbe dőlt fák miatt. Az előttem pár nappal ott járt favágók a kisebb ágakat keresztbe dőlve hagyták az úton. kedves tőlük... Nagy pocsolyákat is át kellett ugranom, néhol csalánok felett is ugráltam, ezért írtam akadályfutást. Nem is volt ezzel komolyabb bajom, még élveztem is. Szerencsére az arcomba repülő bogarakat is egész jól megúsztam. Az élményt csak a néhány mögöttem eldördült lövés árnyékolta be. Szerencsére ezután a két őz pont az ellenkező irányba futott el mikor észrevettek. Legalább talán ők megmenekültek. Amúgy ilyenkor miért nem tudják értesíteni a környéken lakókat? Legalább egy fecnit bevághatnának a postaládákba, hogy 10-én ne menj az erdőbe, mert pofán lövünk... Nem szeretem, hogy csak így lövöldözhetnek, de ez nem fogja elvenni a kedvem a futástól.