Edzésleírás

Szarvaskend-Halogy-Ivánc-Kondorfa

 

Odafele a kocsiban A kéktúra könyvből felolvastam A Kemeshát és az Őrség földtani múltját, éghajlatát, vízrajzát, növény és állatvilágát és történelmét, így meglehetősen ráhangolódva érkeztünk Kondorfára, a túra végpontjára. Laci egy másik barátja lett megbízva a szállítási feladattal, ami 40 percig tartott, Férjem a végén már elkezdett pánikolni. Gyula kirakott bennünket Szarvaskenden, ahol is összefutottunk a múlt héten ott söröző kollegával, aki közölte velem, hogy az nem lehet, hogy mi ma Kondorfáig menjünk. Mondtam neki, hogy lehet, de szerencsére sem neki, sem másnak nem kell bizonygatnom semmit 14. lefutott maraton úton. 

Meglehetősen melegben indultunk Nagymizdó irányába.

 

A szakasszal az volt a probléma, hogy elég sok ment betonos út mellett és kevés erdei utakon, ahogy ezt korábban megszokhattuk.Viszonylag gyorsan a halogyi kocsmában találtuk magunkat, és innen még mindig elég melegben indultunk tovább Felsőmarác irányába.

 A Hímfai-tó mellett elhaladva (nagyon szép kiépített pihenőkkel) Iváncra érkeztünk, ahol meg kellett tenni az első letérést a pecsételős kocsma irányába. Igazából kétfajta kéktúrázós igazolófüzetünk van, az egyiket még 2011-ben vásároltam, ebben a távolságok és a falvak szolgáltatásai vannak jól feltüntetve (melyik faluban van kocsma pl.) a Férjemét most szereztem be, ez pedig a pecsételőhelyek kitérését mutatja ragyogóan. Iváncon így várják a megfáradt kéktúrázókat, szocialista kényelemmel:

 

 Az Ivánc utáni szakaszt nagyon vártuk, mert látszódott a térképen, hogy 12 kilométer megy az erdőbe, de sajnos nem váltotta be a hozzáfűzött reményeinket. Egyrészt a vihar volt a nyomunkban (ez volt a kisebbik baj), végül nem áztunk el.

Másrészt kb 10 kilométeres szakaszon át böglyök kísértek mindkettőnket.

A böglyök  és a 30 kiométeres út által megtörve, elfáradva értünk ki az erdőből, ilyen gyönyörű tájra:

 

 A rét olyan hepehupás, magas füves volt, hogy nem mertünk futni, a dimbes-dombos Kondorfán meg nem volt kedvünk. Ez volt a 4. túranapunk, 103.4 kikométerhez érkeztünk, nem tévedtünk el, a jelölések ez alkalommal kiválóak voltak. A hátizsákot megint én cipeltem egész úton, ezért a túra végén a Vadkörte Fogadóban én fogyaszthattam az alkoholos sört.

60.8 kg

2 hozzászólás

holovacz 2828 napja

Kedvesegs! :)

vizimuu 2829 napja

Hű, nagyon ügyi! Egészségetekre!