Sport

(verseny)

Edzés ideje

03:00:00

Távolság

100 km

Tempó

01:48 p/km (33.33 km/h)

Edzésleírás

Tour De Gyömrő

Nem akartam időt és energiát ebbe a versenybe tolni. De mivel Izabellának ez fősulis verseny volt és fizették az utazását, akkor így gondoltam elviszem és indulok én is. És Izaura is Máté, és még csatlakozott Aranyosi Peti és Bende. Bende lázas lett szombaton így nem tudott jönni, Máté pedig szintén lebetegedett. Így három bicaj és négy ember a világ legjobb Fordjában indult Gyömrő felé vasárnap reggel fél hétkor. Azt tudtuk, hogy ma nem fogunk fázni. Klíma híján nem gond a korai indulás, igaz hamar 30 fokot mutatott a hőmérő.

Én már indultam többször Gyömrőn, jó szervezés, jó verseny, de sok helyen rázós az út, a mezőnyben több amatőr, aki az élete árán is előre akar kerülni nem a legegyenesebb úton grin hangulatjel. Semmi gond, a Paris Roubaix-t is megcsinálják sokan évről évre!

Rajtnál jó helyre kerültem, Peti mögöttem. Lassú rajt következő falu tábláig. Ott megállás 1 percig és éles rajt. Becsatolás most nehezen ment, ritka eset, lemaradtam eléggé. Sebaj, gyors lósz és előrébb megyek.
Jó helyen voltam, első 20-30 ban. Hamar kezdődtek a szökési kísérletek. Majd jött elém egy hölgy, aki erős volt de mintha érzékeltetni akarta volna, hogy ő nő és legyünk vele figyelmesebbek. Hát most én nagyon szeretem a női nemet, de a versenypálya nem az a hely ahol ezt figyelmességgel kellene nekem mint férfinak tolerálni. És toleráltam is volna, a nem kaskalázott volna és nem lóbálta volna a bicaját kiálláskor annyira oldalra, hogy a mezőny két oldalát súrolgassa. Ez kicsit felbosszantott, és lemaradoztam. Persze tudom, előrébb kellett volna menni. De én inkább féltem tőle. Riktán megyünk nagy mezőnyben 50-el. Nekünk sajna ez hiányzik. Innen a vadkeletről nehezebb eljutni dunántúli versenyekre.
Majd amikor jött a legmeredekebb emelkedő, kb 8 %, ne hosszú, de ugye azt is lehet gyorsan megmászni, ami nekem sosem ment, nos ekkor már a mezőny végében voltam. Ezzel toltam el a dolgot. Emelkedőre felérve a mezőny előttem volt 50 méterre. És ugye a mezőny felére hamar belendül, én meg egyedül hiába. Maradtunk még így páran hátul, kb 8an, de ebből kettő bírt menni, a többiek csak jönni. Én a bírók közé tartoztam.
Következett az üldözzük a mezőnyt érzés grin hangulatjel, amit igazolt koromban sokat gyakoroltam grin hangulatjel. Persze nem értünk fel. A rázós út, a pár kaskalázó és a pillanatnyi fáradt helyzetemet viszonyítva nem zavart. Nyílván jó lett volna a mezőnnyel beérni. Sebaj, tekertem tovább, majd 50 nél jöttek megint a görcsök. Mondom, akkor beállunk a 10 fős mezőnynek is a hátuljára. Ott kicsit jobb. Így haladtam tovább.

Utolsó előtti kanyarban, cél előtt 2 km-el, egy srác odaszól nekem, hogy te fogod nyerni a sprintet, mármint ennek a 10 fős csoportnak a sprintjét. Csodálkozva hallgattam, hisz a ViniBike mezem mosodában volt, így a X2S csapat mezében toltam, annyi, hogy ViniBike nadrágban. Hiába van több mezem, ha folyton kölcsön van adva. Majd mondja a srác, hogy a Tisza tón is nyertem. Ekkor ugrott be, hogy ismer. Ez jól esett, én őt nem grin hangulatjel. Mondtam neki, hogy nincs jelentősége, csak az érzés miatt, ő is ezt mondta. Mindenkinek jól esik, ha elismerik ez egy kicsit az volt.
Nos, befutó, nekem kedvez, enyhe lejtő, ötödik helyen vagyok, előttem ketten és oldalt oldalt egy egy ember. Mondom ideális, van szélárnyékom. 500 méter volt ekkor hátra. Gondoltam első kettő meghúzza és megyek utánuk majd lekerülöm, hiába görcsöltem, adrenalin felturbózza az izmokat egy lószra volt még erő. Megyünk gyorsan tovább, előttem lévő kettőböl első megindul, előttem lévő nem tudott menni utána, balra akarok kimenni, de a vad Gall nem enged, persze menni sem bírt. Tiszteltem őt, mert kb 45 lehetett és jól jött, de akkor is menjen arrébb, ha ő nem bír, akkor hagyja a másikat. Na de ez nem karitatív szolgálat, ez a befutó kérem. Majd előttem lévő elfárad, marad kicsi hely és kitűzök. Kiállva gyors lábmunkával nagyon megyek fel az elsőre, de már nem tudtam utolérni a befutóig. Ha még van 50 méter akkor igen. Speaker mondja, hogy micsoda befutót látunk itt még kérem. Tapasztalásnak jó volt. Legközelebb nem szabad bezáratni magam, ugyanakkor nem gondoltam, hogy ha toszogatom kifele oldalra, szó szerint akkor sem enged a vad Gall!

Beérve még senki a kocsinál, sebaj leforgatok 20 percet. a mindig kell és jól esik. Ekkor többiekről még nem tudok semmit. Újra visszaérve Peti ott van a kocsinál koszos oldalával.
Felrakták befutó előtt 3 kilivel, pedig szépen ment a mezőnyben. A lényeg, hogy semmi baja, csak koszos lett. Így is 13. kategóriájában. A chipes időmérésem alapján én a 20 km-es futamban lettem az utolsó grin hangulatjel, 2:20-as időmmel grin hangulatjel

Izát láttam szembe jönni fordító után. Első emberhez képest 40 perccel még semmi. Jön Máté aggódva, hogy Iza hol van, mondom kb most kell beérnie. De még hosszú percekig semmi, tovább aggódik. Cukifiú grin hangulatjel
De megjött Iza is. Elsőnek buktak előtte, meg kellett állnia, majd leesett a lánca, majd kilazult a nyerge, nem tudott kiállni, mert lefityegett a nyereg. Azt, hogy kilazult annyira nem bánta, beérve csak mosolygott :D

Amatőr mezőny? Hát kérem ez nem az. Arany, Steig, Speciár, Szabó Bakter, Török és még sorolhatnám azokat, akik 10 éve nagy versenyzők voltak hazánkban, akkori igazoltak. Szóval ők alkotják ma az amatőr mezőny egy részét. Nem tudunk ellene mit tenni, mondhatja, hogy nem is edz, csak eljön versenyre.

Jó nap volt, jó meleg, hazafele egy pizza Gödöllőn és utazás haza!
Hajrá ViniBike!!!