Edzésleírás

Nagygéresi Maraton!

Ami kerékpárverseny, csak maratonnak hirdetik. Vagyis kérdés mi a maraton és a kerékpárverseny közötti különbség? A kerékpárverseny az maraton is lehet, egy maraton pedig nem mindig verseny. A sportital az energiaital, de az energiaital nem sportital.

Öten indultunk a világ legjobb autójával. 90 km Nagygéres, felvidék, jelenlegi magyar határtól 15 km-re. Pácinnál átsuhantunk a határon. Előtte Tiszateleknél meglátogattuk Kazai Béla barátunkat. Azt hittem megvannak még a kiskecskéi, vagyis nem az övé, hanem a nagy kecskéinek a kicsi kecskéi, de már elvitték őket. Ehelyett megnéztük a nagy kecskék fejését. Jó dolog a falusi élet!

Megérkeztünk, kedvesen fogadtak, ismerősöknek pacsi pacsi, mert már ott is ismernek minket! Mondja egyik, hogy van itt egy ViniBike-os. Meglepődve hallgatom! Később összefutok Ivancsó Bécivel :D. Szomszédfaluban nőtt föl. Királyhelmecen. Megörülök neki! Bicajjal jött szombaton, vasárnap letekerte a 70et és hazatekert, nemhiába IronManra készül!

Rajthoz szólított a Jury. Névsorolvasás után a helyi lelkész megáldott minket. A határ menti falukban sokkal vallásosabbak, főleg a határ túloldalán, legyen az Kárpátalja, Felvidék vagy Délvidék. Vajon miért? A választ tudom, remélem te is!

Erős szembeszélben a helyiek elkezdték nyomni. Mentünk utánuk. Hamar csak 12en maradtunk. Elől forogtak, én inkább hátul kapuztam, mondták lesz egy combos emelkedő, láttam a többieken, hogy azt tuti jobban fogják bírni. Gondoltam addig kapuzok, de nem tudtam. Oldalszélben fokozták a tempót. Szembeszélben jobban tudsz pihenni, az elől lévőnek is nehezebb, oldalszélben le tudnak szélezni.

Majd meghúzták elől, én hátuk voltam, és megszakadt a sor. Vártam kicsit, majd felugrottam előre, ahol Zolika már ott volt. Így maradtunk heten. Ebből mi ketten, négy helyi szlovák, akin látszott, hogy erősebbek, és egy valaki aki a fenekén vette a levegőt, és hátul kapuzott.

Innentől jöttek a nem kedves élmények! Nem hagytak kapuzni, magyaráztak, ezt egy darabig tűröm, de nem sokáig. Visszaszóltam, hogy nekem te ne mutogass, nem vagyok én neked senki! Azért gondolom, hogy minket tüntettek ki a kedvességükkel, mert aki hátul kapuzott neki nem vergődtek, és ős helyi volt, nekünk meg látszik hátul, hogy Nyíregyháza. Engem nem zavar, ha valaki nem tud menni, csak jönni, de ha zavar is, nem vergődöm neki. Ráadásul tudniuk kellett volna, hogy aki síkon gyengébb, az az emelkedőn leakad. És ez így is lett, az emelkedő nem volt nagyon meredek, de nekünk, síkvidékieknek igen. Kb. 2 km hosszú és olyan 6-8 százalékos max. Egyszer meglószoltak és lemaradtunk. Ezt tudniuk kellett volna síkon is, nem vergődni! Vergődést nem szeretem a mezőnyben! Gondoltam innen megnyugodtak a kedélyeik. Majd hárman haladtunk tovább, Zolika én és a kapuzós.

Innentől kezdve élveztük. Abszolút első hármat értékelik, így nincs miért menni. De Zolika az nyomta neki, erős volt! Szép volt a táj, szép zöld dombok, bocik és olyan terep, ami nem annyira unalmas, mint az Ibrányi kör :D

Kaptuk egy sorompót, álltunk kb. 10 mp-t. Hátranéztünk, 500 méteres hosszú egyenes, senki. Haladtunk tovább. Majd egyszer csak hárman mögöttünk lettek. Szépen felértek. Utolértek minket, volt még kb. 5 km hátra. Ekkor egy méhecske az alkaromon landolt, és a fullánkjával kapaszkodott a bőrömbe. Ezt nem értékeltem, fricska neki, fullánk kihúz, picit szúr, de nem vagyok rá allergiás. Nagyon nyomták. Mondom magamban már hová? Lehet ők előző nap nem fáradtak el a Tisza tón :D. Forogtunk tovább együtt 5en. A végén csak azért is sprint, mutassuk meg a ViniBike virtust. Utolsó egy kilin Zolik előre állt, húzta a tempót. Ötödik helyen voltam. Előttem lévő megszakítja a sort, nem tudom, hogy direkt vagy mert nem bírja, de ilyenkor minél hamarabb le kell kerülni, mert később sokkal nehezebb lesz. Utolsó 400on megindulok. Nem tudnak jönni, könnyűen veszem az utolsó kanyart, ami után 70 méterrel befutó! Danika mondja, aki a 30ason indult, és már tudta nézni a befutót, hogy ezt hitték kicsúszok a kanyarban. Mondom én is :D

 

Levezetés, majd jön a következő meglepetés azok után, hogy az útfelfestés jó volt, szép nagy nyilak, kritikus helyeken zsaruk (így nevezik ott őket), idősebbek integetnek, szurkolnak. Szóval a következő meglepetés, hogy a helyi kultúrházban terülj terülj asztalkám! Betti is kap, nem csak a nevezők, mindenkit vendégül látnak. Csigalaves, főtt hús, fánk, sajtok, kolbász, hurka, pörkölt, és olyan sütik amit szerintünk a helyiek készítettek otthon. Díjátadáson Danika a legjobb U17-es. Nagy öröm, hogy ismét éremmel térünk haza, és minden induló oklevelet kap.

Helyiek erősebbek voltak, nem véletlen, hisz mégiscsak van egy Peter Saganjuk. De a fiatalokat kedvességre nevelném! Jövőre többen megyünk, erősebnek leszünk, és győzünk!

Verseny után kirándulás. Nagykövesdi várrom, Pácini kastély, romantikázás a pároknak egy tónál. Karoson a honfoglalás kori emlékpark, aminek különleges kisugárzása van. Újhelyben bobozás, mindenki örömére :D

Tartalmas, szép nap volt!

 

Hajrá ViniBike!