Edzésleírás

Tavaly Run-kával és Ernővel egy kellemes futással indítottuk az évet január 1-én, s érdeklődtem idén nincs-e kedvük megismételni ezt. Run-ka jelezte, hogy ők szilveszter éjszakáját a Pilisben töltik, s ha van kedv és nincs program, érdemes csatlakozni. Program lett volna, de  úgy döntöttem én is a Pilis Szent keresztje túrán zárom 2014-t és kezdem az új esztendőt. Mindebben közrejátszott, hogy a Szurdok nagy kedvencé vált a számomra. Kétszer jártam ott. Egyszer az egyik irányból nappal a Szurdok nevű túrán , másodjára pedig a Kékszalag Maxin éjszaka, abban az irányban ahol most is jártunk. A Hosszú-hegy pedig a Kinizsin vált emlékezetessé részemre. Szóval szép emlékek, talán kicsi nosztalgia, gyönyörű tájak varázsa, jó társaság, és persze a mozgás lehetősége  bíztatott erre az útra. S mindez így is lett.

9 óra után értem Pilisszántóra a Volán járatával, Run-ka és Ernő már ott vártak. Nevezés, kis szerencsehozó meglepetésváltás és pálinkakóstoló után neki is vágtunk utunknak. A piroson jelzésen indultunk, de onnan rövid letérőt tettünk fel a Pilis keresztjéhez

, és a .

Varázslatos hely ez is, főként éjszaka. Egy csoport ki is használta fényképezkedésre, s kérték mi is csatlakozzunk egy fotó erejéig hozzájuk. Így is volt. A kereszttől visszamentünk az S+ jelzésig, ami gyakorlatilag Pilisszentkeresztig utunkat jelentette. Közben a Magas-hegy oldalában vitt a jelzés. Mikor Run-kával korábban egyeztettem indulásunkat, emlegettem neki, hogy igazán intézhetne kis napsütést útunkon. :) Ezt ugyan nem vállalta valamilyen okból, de azt mondta, lesznek csillagok. Nos útunkon két csillagot is felfedeztünk ezen a részen. Nem tudom, Run-ka hogyan csinálta, de később már ebből nem jutott, de amit ígért teljesítette. Azaz mégis akadtak csillagok, a települések fényei mint apró csillagok ragyogtak több helyen is, s közben az égen tüzijátékok is fel-felvillantak sokszor. Az ígéret teljesítéséért cserébe -azt hiszem elmondhatom minden túlzás és nagyképűség nélkül-, én is vittem némi fényt útitársaim szilveszteri éjszakájába. Nem, nem magamról beszélek -nem vagyok varázsló, csak egy maki-, hanem a jó kis fejlámpáról, amit használok. :)

 Klastrom-kút után rögtön betértünk Pilisszentkeresztre,  ahol már közeledett az éjfél. S mivel a zöld folytatására egy helyen nem bukkantunk rá először, így kérdéses volt ott ér-e minket az évforduló. De nem! Azt hiszem a legjobb, legszebb helyen, a Szurdokban, ami igazán kitett magéárt ezen az éjszakán. A patak, ami sokszor keresztezi az ekkor már kék jelzést, be volt fagyva, s varázslatos képződményekkel kápráztatott el minket. A jég alól viszont elő-előtört, hogy hangjával is felhívja magára a figyelmet. A minket két oldalról körülölelő kőfalakból  csak azon helyek látszódnak, amit a lámpa megvilágít. Gőzöl a fejünk, és különös köd gomolyog leheletünk hatására. A patakon sok kis híd visz át, hol a jobb, hol a bal parton kell haladjunk. Egy helyen pedig azt is ki kell próbáljuk, hogy száraz lábbal át tudunk-e kelni magunktól a patakon De ezen este a jég hátán is megéltünk, s ez is ment. :)

Az éjfél az egyik hídon ért minket, ahol rettenetes méretű dudámmal zargattam meg az erdő csendjét. De előtte még egy túrista csatlakozott hozzánk, hogy együtt köszöntsük 2015-t. Kedves útitársaim pedig úgy döntöttek, most könnyitsek málhámon, előkerült a pezsgő, s közösen elfogyasztottuk. Csak az említett túrista ivott inkább saját butykosából, ami pálinkát rejtegetett.

A Szurdokból kiérve elbújt a kék jelzés, de ipi apacs egy-kettő-három, hamar megtaláltuk. Irány Csobánka. Itt közben kenyérnek álcázott kalácsot majszolgattunk, ami egészen ehetőnek bizonyult. :)

Csobánka előtt, ahol a kék és a zöld együtt visz tovább, élesen jobbra visz az út. Mi ezt benéztük és a zöldön mentünk tovább egy darabon. Nem jártunk egyedül másik két ember pont így járt. Aztán visszafordultunk s ismét benéztük az elágazást, mert már a közös jelzésen haladtunk tovább. Különös, se oda sem vissza nem vettük észre a kereszteződést. :) De az is jelezte,  jó úton járunk, hogy odaérkeztünk a Szent-kúthoz.Itt találkoztunk egy kisegérrel is, akit egész közelről megszemlélhettünk.

Hamarosan már csak a zöldön mentünk tovább. A Hosszú-hegyről megcsodálhattuk ismét a fényeket, amelyek már uticélunk végeztét sejtették. Hamarosan el is értük a Szántó-nyerget, ahol a szervező várt minket és egy róka, aki még a tűztől sem félt, s úgy tűnik a túristáktól sem. Átvettük a teljesítésért járó emlékeket s immár a műúton lementünk Szántóra.

Szerencsémre nem kellett itt várnom az első buszra, Ernő bevállalta, hogy elhoz Újpestre, amit ezúton is köszönök. Aztán még felugrottam egy újabb pezsgőre is, hogy ezt a túrát még egyszer megünnepeljük.

Nos, ezzel beszámolóm is végetért, s kívánok ezúton is Boldog Új esztendőt, sok szép emlékezetes pillanattal és élménnyel  

2015-ben mindenkinek!

5 hozzászólás

RunKa 3452 napja

Akár hogyan számolom, ez csak 5 óra  34 perc volt :P

Tündüs 3453 napja

TOVÁBBRA IS MEGESZ A NARANCSSÁRGA IRIGYSÉG.

Klassz leírás, BÚÉK!

Sneci-ke 3453 napja

Kifejezetten kedvcsináló beszámolót írtál újfent.

BÚÉK

csetbalu 3453 napja

Búék Forgi! Ez de jó lehetett :)

Briel 3453 napja

BUÉK Neked is és gratula a klassz túrához!